Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

csak 34^ cm., hasbősége 29*15 cm., nyilasából kinövő nagy füle, valamint az öble alatti lánczdiszítés hasonló a II. és IV. sz. urnáéhoz. Aránylag épen maradt fenn, a fedőtál pedig, melynek átmérője a nyilasán 39 cm., magassága 19 cm., valamennyi közt a legépebb. A 7 cm. magas füles bögre hasonló a IV. sz. urna bögréjéhez, de épebb. Legnagyobb az 1893-ban talált VI. sz. urna, magassága ugyanis 63 cm., hasbősége 0 cm., díszítése a szokott lánczdísz, letört füle megfelelt a II., IV. és V. urnáénak. Füle mellett volt egy 7 cm. magas és nyilasán 6'5 cm. átmérőjű füles bögre jól kiégetett sötétszínű agyagból. Fedőtála összeesett. A VII. sz. urna magassága 45*5 cm., hasbősége 44 cm. A vele talált oldalán rhombusos díszszel ellátott bütykös bögre rajzát alább közöljük. Nem annyira a lelt tárgyak jellegénél, mint inkább a temetkezési módnál fogva különbözik ettől a kelenföldi urnatemető,

1 melyre 1854 őszén, a fehérvári országút közelében, Hausner pesti kereskedő telkén, a Schleisz- és Ungerféle keserűgyógyforrás tőszomszédságában akadtak, hol aztán Érdy János ásatott szeptember 17—22-én. Összesen 12 sírt bontottak föl s mint Érdy J. leirásából tudjuk, itt már kavicscsal összegyúrt sárga agyagra voltak helyezve az urnák, melyeket ezenkívül kövekkel és kavicsokkal raktak körül s lapos kövekkel födtek be. Budapest környékén nem igen volt használatban ez a módja az urnatemetkezésnek ; a kelenföldin kívül még csak a már föntebb említett csépi sirok közt volt egy pár ilyen, aztán az alább ismertetendő tinnyei temetőről írja Vásárhelyi Géza úr,

2 hogy az urnát itt is kővel letakarva, kövekkel körülvéve találták. Leginkább Magyarország északnyugoti A VI. sz. urna a külső-soroksáriuti urnatemetőből. Az aquincumi múzeumban. 1 Arch. Közi. II. k. 29—4$. 1. Képatlasz II. r. I—II. tábla és III. t. 1—7. sz. 2 Arch. Ért. X. 1890. 4J0.