Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

lOJ ismerkedni, a bronz azonban még ritka s inkább csak ékszernek alkalmaz­ták. E két tűn kívül nem ismerünk más bronztárgyat Gombáról. 1 Van azonban néhány lelet a vaskorból, ú. m. egy La Téne-kardtöredék, melyet a Várhegyen találtak, s aztán a gombai fensíkról fehér, piros, zöld és sárga puszta gyöngyszemek, amazt Francsek István, emezeket Márton József ref. lelkész ajándékozta a N. Múzeumnak. (Rég. N. 94/1864. és 29/1866.) Budapest környékének nyugoti széléről nagyon kevés adatunk van. Tinnyén az urnatemetőn kívül kerekded halmok alatt emberi csontokkal lelt kőbaltáról tesz említést Vásárhelyi Géza úr, 2 de ez aligha neolithkori, hanem a korai vaskorba tartozó urnatemetővel függ össze, hol a kővel letakart s kövekkel körülrakott urnában vaskésen kívül szintén előfordult kőeszköz. Újabban szintén hamuvederben találtak két kifúrt kőeszközt vastárgyakkal együtt. Padról kicsiny szerpentin vésük vannak Vásárhelyi G. úr birtokában. Tökről ismerünk egy kifúrt fekete kőbaltát. 3 Sóskuiról egy kőgyalú és kőék van a M. N. Múzeum birtokában. Megemlítjük még Jás%falut, hol az ősszel Fürst birtokán, mint Vásárhelyi G. úr értesített, ülő csontvázat leltek és Biát, honnan 2 bütykös durva edénytöredéket Lóczy Lajos hozott a N. Múze­umnak. (Rég. N. 62/1876). A néhány évezreden át tartó neolithkori kultúrát még nem váltotta fel a bronzkultura, a mikor már ismeretes volt a réz feldolgozása és használata. De ezt az átmeneti időt nem tudjuk elkülöníteni a kőkori műveltségtől, rézkori telepek vagy temetők olyan értelemben, mint a bronzkoriak, nem fordulnak elő nálunk, melyek egy külön rézkori műveltségnek akár a neolith­koritól, akár a bronzkoritól eltérő képét tüntetnék fel. A tiszta rézből készült eszközök többnyire szorosan csatlakoznak a kőtárgyak vagy a bronz­tárgyak idomához, a mi néhány magában álló réztipus van, minő pl. a keresztben álló kétélű csákány, az még vitás, hogy nem egy sokkal későbbi korszaknak a hagyatékához tartozik-e? Mellőzve különben e kérdés vita­1 Az 1876-iki ősrégészeti kongresszus alkalmával volt ugyan néhány bronztárgy, ú. m. egy kard­töredék, két sarló, egy széles és egy keskeny karperecz, két véső és egy tölcséralakú csüngő dísz kiállítva a Kubinyi F. által 1858-ban fölásatott gombai régiségek sorában fV. ö. Hampel J. Catalogue de t'expos. préhist. 81—82. 1. és Trouvailles de l'âge de bron\e 14. l.j, de nyilván tévedésből kerültek közéjük. A tévedés azt okozhatta, hogy a Kubinyi-féle jelzőczédula ezeken is olyan, mint a gombai tárgyakon, a mi bizonyítja, hogy csakugyan Kubinyitól kerültek a N. Múzeumba. De mivel sem Kubinyi nem említ bronztárgyakat az Arch. Közi. II. kötetében közölt s föntebb már idézett leírásában, sem a N. Múzeumi Naplóban nincs nyomuk : valami más leletheiyről valók, a hol Kubinyi szintén ásatott. Legvalószínűbb, hogy a kisterennei bronzleletek közé tartoznak, melyeket Kubinyi a muszkák áital 1849-ben fölégetett losonczi házának romjaiból összeszedve az ötvenes évek elején a Múzeumnak ajándékozott. Az égés nyoma, a mi a tárgyakon látható, mindenesetre arra vall, hogy Kubinyi losonczi gyűjteményéből valók. 2 Arch. Ért. 1890. X. 450—452. 3 Arch. Közi. VI. I. 106. Budapest Régiségei. VIII. 14

Next

/
Thumbnails
Contents