Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

100 4 obszidián szilánkot már 1876 november havában odaajándékozott Závodszky a M. N. Múzeumnak (Rég. N. 278/1876. 10, 14.J, a többi pedig 1896-ban került ugyanoda. (Rég. N. 2/1896.) Gödöllő vidékéről az 1876-iki budapesti ősrégészeti kongresszus alkalmával a gödöllői múzeum állított ki néhány kőrégiséget, u. m. egy nagy mészkő-pörölyt s egy kisebbet trachitból, 2 vésőt és egy kerek parittyakövet kvarczból.

1 Ugyancsak Gödöllőről kapott még 1869-ben Závodszky 2 sima fekete kőéket, melyeket azonban néhány évtizeddel előbb találtak; a nyolczvanas években pedig, Gödöllőn való tartózkodása idejében egy homokkőből készült s fúrási kisérlettel ellátott golyócskával és egy fenkővel gyarapitotta gyűjteményét; ezekhez járultak obszidián- és kovaszilánkok s egy obszidián nyílcsúcs, melyeket részint a várostól délkeletnek fekvő gazdasági legelőn levő homokbuczkákon, a két patakmalom fölött délre, részint a kis Rákosjorrás melletti felső buczkán, részint a tarlón gyűjtött össze, a hol azonban uemcsak a bronz-,• hanem a vaskor kezdő szakának emlékei is találhatók.

2 Ha az itt említett kőrégiségek neolitkori eredetéhez kétség férhet s magát Gödöllőt eddigi ismereteink után alig számíthatjuk a kőkori telepek közé: annál nagyobb bizonyossággal vehetjük ilyennek a tőle délkeletre fekvő szomszédos Valkót, mely az itt napvilágra került régiségek alapján lakott hely volt a kőkortól kezdve a római időkig. A rómaikori barbárok temetője, hol 1872 november havában Huber Béla gödöllői urad. főerdész rendezett ásatást, a Csörszárok közelében lévő Sz. Pálhegy aljában volt,

3 a talált tárgyakat Huber B. a M. N. Múzeumnak ajándékozta (Rég. N. 281/1872.). Kő-, csont- és bronztárgyakat vegyesen a Kásatetőről gyűjtött össze Závodszky István valkói jegyző korában, itt lehetett az őstelep, a mire utal pl. egy itt lelt zúzókő és agyagkúp; egyéb tárgyak: egy 2'8 cm. hosszú és élén 2'2 cm. széles kis szürke kővéső, egy lyukánál eltört szerpentinbalta, 19 cm. hosszú szarvasagancs-csákánytöredék, 8 cm. hosszú csontsímító, őzagancslyukasztó, hegye vésőalakra csiszolva s őzagancstöredék ; a malomgát fölötti oldalról valók egy 12 cm. hosszú szürke kővéső, 2 kovanyílhegy, tüzkőmag és szilánktöredékek, agyagamulette, csontártöredék s agancslyukasztó; ugyancsak a Kásatetőn Lukács József földjén találtak egy 8 cm. hosszú bronz-, lándzsacsúcsot.

4 Ennek közelében, a Kásadűlőn, Sziráki Mihály földjén rej1 Hampel J. Catalogue de l'expos, prèhist. 83. 1. 2 L. Závodszky rég. naplóját 1869/21. — 1880/5. — 1881/5. 1883/2, 7. — 1884/8. — 1888/2}. — 1889/2, 6. — 1890/4, 6, 7, 8, IT, 12, 15. sz. a. 5 Arch. Ért. VII. 187?. 12. Rómer FI. Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Budapest, 1878. 150., 166., 167. 1. , , 4 Závodszky naplója 1876/22. — 1877/17. — 1878/2?, 27, 29, 15. — 1879/6.