Budapest Régiségei 8. (1904)

Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47

9 gerparti törzsrokonaik. Emezeknél már igen korán honosuk meg az alighanem Phoeniciából származó kabirkultus.

1 A kabirok őseredeti jelentőségük szerint hajósok patrónusai és Samothrákéban meg egyéb parti vidékeken azok is maradtak. Nem úgy, mikor a macedóniai és thráciai fejedelmek is fölkarolták a kabirtiszteletet és terjesztették a Balkán-félsziget belsőbb vidékein. Úgy látszik, hogy ez a keleti és délvidéki vallás csak úgy birt a belföldi törzsöknél meghonosulni, hogy a kabirt a belföldi ősvallás megszokott alakjával, a thrák törzshőssel, azonosították. A gyalog matrózistenből lovas lett és mivel kabir mindig kettő van, apa és fiú vagy két testvér, a IV. század óta a Balkán-vidéken terjedő kabirvallás is kettős számmal mutatja a lovast. Körülbelül ugyanazon időponton egybeolvadt a kabirokba vetett hit, a görögök isteni testvérpárának, a dioskuroknak a cultusával és azért a lovasitott kabirok a görög szobrászatban már régebben megállapodott dioskurok formáját is öltötték. Ezután híven egymással szemben látjuk a két lovast, melyről gyakran nem tudjuk megmondani, hogy dioskur kiván-e lenni vagy kabir. Legvalószínűbb, hogy a római császárság századaiban, mikor a három vallás tájainkon már jóformán összekeveredett, maguk ezen domborműves ábrák készítői sem birtak volna e kérdésre mindig határozottan válaszolni. Ebbe a vallási keverékbe valószinüleg a beléfolyt vallások mindegyike vitt bele valamit az ő hiedelmeiből, szertartásaiból és symbolumaiból. Onnan e vallás későkori domborműves emlékein a sok mindenféle emberi alak, állat vagy szertartási tárgy ábrázolása. Még zavarosabbá vált az állapot, mikor a thrákok vidékeit a Mithras vallás kezdte ellepni és hiveket hódított magának. Ekkor e vallás hatása alatt Mithras symbolumaiból is befogadtak egynéhányat, talán azért, hogy a maguk jólétének e concurrens isten segítségét is biztosítják és a harmadik század Solimádó császárjai korától kezdve, talán leginkább Aurelianus és Probus óta egyik főistenül a négyesfogatában fölvonuló napistent iktatják be a védőcsoport közösségébe, a miben annál kevésbbé látható következetlenség, mert már a dioskurok is a heliakus isteni kör birodalmát képviselték. Természetes, hogy Sol invictus kíséretében az alakok és jelvények sora ismét gyarapodik a domborműveken. Itt csak nagyjából soroltunk föl néhány főtényezőt, melyből ez a synkretistikus vallás alakult, míg azt az állapotot érte el, a melyet a mi vidékünkön fönmaradt emlékeken mutat. Ez a «thrák» vallás nálunk természetesen nem szorítkozott tisztán thrákok földjére (Dacia), de oly vidékeken is sűrűn maradtak nyomai, a hol thrákok mellett celták is laktak (Mcesia), vagy a hol thrákok csupán mint jövevények Budapest Régiségei. VIII, 2