Budapest Régiségei 7. (1900)

Éber László: Aquamanile a Fővárosi Muzeumban 85-97

92 fölfogástól. Ilyen «egy majom aranyozott ezüstből ... és ennek a majomnak püspöksüveg van a fején... és a süveg két csúcsát 11 ezüstgomb ékíti».

1 Vagy «egészen zománczozott ezüstkacsa, zöld nyakkal, szájában halat tart, a melynek szájából a víz kifolyik, míg farka végén nyilas van, a melyen át a vizet a kacsa testébe beleöntik». Hogy mennyire kedvelték ezeket a változatos formájú díszedényeket, a melyekbe gyakran forró vizet öntöttek, úgy hogy az állat száján gőz tódult ki, bizonyítja az a körülmény, hogy II. (Jó) János franczia király 11 <, 3-iki leltárában 44 aquamanile van fölsorolva, többnyire ezüstből, gazdagon zománczozva és drágakövekkel kirakva.

2 Ilyen művészi, sokszor túlságosan mesterkélt kivitelű, a pillanatnyi meglepő hatásra szánt és.többnyire költséges, nemes anyagból készült aquamanilékkal azonban természetesen csak a gazdag egyházak és a gazdag nagyurak rendel kezhettek. E mellett olcsóbb anyagból, a bronz- és rézművesség közönségesebb technikájával is készültek ilyen példányok, a melyek tágabb körökben, a kevésbbé gazdag néposztályokban is elterjedtek és a melyek amazoknál hasonlíthatlanul nagyobb számmal maradtak reánk. Theophilus Presbyter, tulajdonképen Rogkerus szerzetes, a ki a XII. század első tizedeiben a helmershauseni benczés kolostorban (AlsóH essen) mint ötvös működött, «Schedula diversarum artium» czímű művében, a mely a középkor művészi iparának legkiválóbb forrása,

3 részletesen értekezik az érczművességről is. Könyvének LXV1. fejezetében megmagyarázza a réznek megtisztítását az ólomrészektől és horganynyal, illetőleg galmával (calamina) való ötvözési módját, a miből a sárgaréz (auricalcum) áll elő. Föl is sorolja azokat a tárgyakat, a melyeket ilyetén tisztított rézből és sárgarézből készíteni lehet: képmásokat, állatokat és madarakat, egyházi füstölőket, különféle edényeket, asztalkereteket, huzalokat és lánczokat, a melyeket meg is lehet aranyozni.

4 Tényleg, évezredünk első századaitól fogva gyakran találkozunk olyan érczművekkel, a melyek a tiszta réz és gyakrabban bronz mellett sárgarézből készültek. Szép szinök, keménységök, az öntésre való alkalmasságuk, az a körülmény, hogy nehezen oxydalodnak, különösen kedveltekké tették ezeket a tárgyakat.

s A bronzból és sárgarézből készült kisebb-nagyobb, közép- és újabbkori tárgyak, nagyobbára egyházi szerelvények, könyvállványok és gyertyatartók, 1 Hapard, Histoire et philosophie des styles, I. köt., 4Ç2. 1. 2 VioUet-le-Duc, Dictionnaire du mobilier français, II. köt., 9. 1. 3 Kiadta és fordította Albert Ilg, Quellenschriften für Kunstgeschichte und Kunsttechnik des Mittelalters und der Renaissance, VII. köt., Bécs, 1874. 4 I. h. 272—27?. 11. 5 V. ö. Karmarsch, Handbuch der mechanischen Technologie, I. köt., 51. köv. 11.