Budapest Régiségei 7. (1900)
Nagy Géza: Az eskütéri sisak 67-83
s? az etruszk sisak fejlettebb idomot tüntet föl, a melynek a böszörményi stb. sisak lehetett ugyan a megelőző tipusa, de már nem azonos vele, míg a halstatti hosszúkás félgömbidomú s kihajló peremű sisakformának egészen mások a jellemző sajátságai. A halstatti időszakból csupán az isztriai pifáughi-i leletből ismerünk egy az itt tárgyaltakkal összeköttetésbe hozható kúpalakú sisakot,* de a gombos csúcs erről is hiányzik s az a formabeli azonosság, a mit pl. egyfelől a böszörményi és endrődi, másfelől meg a lausitzi és mecklenburgi sisakok közt lalálunk, itt még sem konstatálható. Ellenben a régi asszír sisakok, meg a föntemlített bronz-sisakok közt megvan a szoros idomszerinti kapcsolat s ha most már számbaveszszük, hogy a Kr. e. XII. századtól kezdve a népmozgalmak keletről nyugat és délnyugat felé tartó irányt vettek s a népek Közép-Ázsiából mindinkább Közép-Európa felé sodortattak, honnan a régebbi lakosság délre (görögök, italikusok, etruszkok) és nyugatra (kelták) szorult : asszír befolyásra annál is inkább gondolhatunk, mert a kárpátvidéki thrák népség két törzsének, a gétának és dáknak a neve Közép-Ázsiában is feltalálható a szkitha-fajta massza-geták és thyssza-geták, meg a parthus dahák nevében.** Ezzel be is fejeztük az eskütéri sisak kora és eredete felől tett vizsgálatainkat, melynek igyekeztünk kimutatni helyét a különböző hazai és nem hazai régi sisakformák közt. A végeredményhez — azt hiszem — semmi kétség sem férhet. Római provinciális készítmény a Kr. u. III— IV. s^á^adból, de nem római, hanem barbár sisak. S ezzel az eddig Karoling-koriaknak tartott hasonló jellegű germán sisakok kora is meg van határozva. * Hoernes id. m. 546. 1. ** Félreértések kikerülése végett megjegyzem, hogy e népnevek azonossága, még nem bizonyítja azt, mintha a «geta» és «dák», «daha» nevek alatt Közép-Ázsiában is thrákokat vagy más rokon árja népséget kell értenünk. A «bolgár», «orosz», «franczia» (frank) népnevek mutatják, hogy az idegen fajta hódítók neve mikép száll át egy más fajta népségre. II*