Budapest Régiségei 7. (1900)

Nagy Géza: Az eskütéri sisak 67-83

7? sonlított hatalmas keleti góth birodalom. Hermanerich, meg elődeinek udvarában kell tehát keresnünk a «merovingi stilus» megalakulásának szinhelyét s ép azértafekete-tengermelléki görög hagyományokon kivül az irán kultúra befolyásával is számolnunk kell s aligha van igaza Reinachnak, a mikor azt hiszi, «hogy erősen túlbecsülték az ú.n. merovingi stilus alakulásában Ázsia szerepét. »Ázsiának még egyéb szerepe is volt. A népvándorláskon germánoknak ethnikai alakulására is befolyást gyakoroltak az irán kultúra körébe tartozó ázsiai népségek. A góthokkal, svévekkel, vandalokkal nagy számú alán vándorolt Galliába és Hispániába, az alán nép pedig az az ága volt a szarmatáknak, melyben legerősebb volt az irán elerrrTíjgy^Tügy^TTraraTivsriiyaik, a Kaukázusba szorult osszétek nyelvileg is az iránsághoz tartoznak. A népvándorláskori germán stilus vagy — ha jobban tetszik — Meroving-stilus — mint mondtuk — a góthok keleteurópai birodalmában alakult meg ; félgörög, félirán mesterek teremtették meg s vitték a góthokkal és vandalokkal nyugotra, hol a többi germán fejedelem is igyekezett utánozni a hatalmas góth királyokat, kiknek udvara mintául szolgált az akkori germán világnak. De a fejlődésnek ezen menete egyúttal megmagyarázza azt a feltűnő jelenséget is, hogy a mit a népvándorláskori leletek germán csoportjának szoktunk nevezni, az osszétföldi ú. n. byzanczkori emlékekkel több lényeges sajátságban egyezik.* Sisakunk e stilus megalakulásának legelejéről való s egyik korai emléke a rekeszes ékkövek használatának az első osztropataki lelet onyxköves fibulájával s az apahidai lelet almandinos csüngőivel és csatjaival együtt. De míg ez utóbbiak a III—

IV. századbeli germánok hagyatékához tartoznak ; a sisak, mint föntebb említettük, minden valószínűség szerint valamely jazyg fejedelemé volt. A jazygok által megszállt területnek, mely egészben véve a magyar Alföldet foglalta magában, rómaikori barbár leletei csak az utóbbi hat-hét év óta kezdenek nagyobb figyelemben részesülni, de már ezekben is feltűnt a jazygok előszeretete az ékkövek iránt. Különösen sűrűn fordulnak elő a tojásdadidomú kisebbnagyobb kalcedon-gyöngyök, míg a többi melléklet, egy-egy római bronz fibula s bronz érem stb. meglehetős szegényes, úgy hogy gazdagság tekintetében.össze sem hasonlíthatók a germánok után fennmaradt ékszerekkel s egyéb tárgyakkal. Csupán a múlt év őszén feltárt jász-alsó-szentgyörgyi Borsa halomban s a mellette levő kisebb halomban találtak olyan jazygkori tárgyakat, melyek fejedelmi eredetre vallanak, csakhogy e sírokat már a régebbi időben kirabolták, úgy hogy csupán töredéke maradt fenn az eredeti sirmellékleteknek.** .• * Chantre E. : Recherches anthr. dans le Caucase. III. k. XVI. és XIX. tábla. ** Arch. Ért. XIX. 1899. 439. Budapest Régiségei. VII.