Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

49 A keskeny oldallapon hegyével lefelé fordított kard van ábrázolva, fölül csonka markolattal, s egy kerek paizs, belső lapjával fordítva a néző felé. T(iius) Fl(avius) T(iti) (filius) Quir(ina) Magnu[s . . .]\(centuno) leg(ionis) XII fulm(inatae), (centurio) leg(wnis) . . . | (centurio) legionis III Gall(icae), (centurio) leg(ionis) VII [. . . praepositus l] \pontium viae Fulvfiae (?) . . .] páter et Fl(avius) Modestufs.. .Jheredes ex\(sestercium) XV (milibus) n(ummum) f(ecerunt). A sírfelirat egyike a régebbieknek, melyek Aquincumból valók. Meg van nevezve benne az elhunyt atyja, még pedig olyformán, hogy a T után a filius hiányzik, továbbá a tribus. A tribus Quirinába tartozott a legtöbb város, így nálunk Sirmium, Siscia, melyek a városi jogot a Flaviusoknak köszönhették s bizonyára az sem lehet véletlen, hogy úgy az elhunyt, mint örököse Flavii voltak. A város, a hol az elhunyt született, feküdhetett azonban Italiában is, mert még azután is, miután a légiókat a provinciákban ujonczozták, Septimius Severusig, legalább elvben, csak italicusok lehettek centuriók.* Mint a centuriók általában, úgy Flavius Magnus is több légióban szolgált egymás után. Bár csonka a felirat, legalább négy légiót nevez meg. Kettőnek neve épen maradt, az egyik a legio Xlfulminaia, a másik a legio III Gallica s mindkettő a II. század derekán Syriában * Domaszewski, Die Religion des röm. Heeres S. 78. Budapest Régiségei. VII. 7