Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

22 jelentőségük, hanem csak díszül Júliusok síremlékén is az egyik ka (balteus) erősítve látható a kard, nagy kerek gombbal ellátva markolata végén, széles pengéje azonban még a pánczél alsó szélét sem éri el. A tőr bal oldalán tapad s nyilván az övről lóg le. Természetesen még rövidebb a pengéje s keskeny és egyenes keresztvassal van ellátva. A markolat vége csonka. A jobb kéz a csipő magasságában két hajító-dárdát (pilum) fog, melyek a földet érintik s valamivel hosszabbak, mint a milyen magas a katona. A kézen fölül vékony vessző alakjuk van, négyélű hegyekkel, a kézen alul vastagabb rudak. A bal lábnál a földre eresztve látjuk az ovális paizsot, a mint felső szélén pihen a balkéz. A dudor (umbo) középen Medusa fejét ábrázolja, körötte széjjel czikázó villámokkal. — Fölül a sírkövet háromszögű oromfal koronázza, melynek mezejét háromágú stilizált levél tölti be. C. Castriciu\ s C(ai) Off(entina) Vict\ or Como mil(es)\ leg(ionis) II ad(iutricis) (centuria) M(arci)\Turbonis, ann(orum) XXXVIII, stip(endiorum) XIII, \ h(ic) s(itus) e(st). L. Lucilius fr(ater)\et he (res) posuit p(ro) p(ietate). A sisak szarvai után következtetve, azt várnók, hogy a sírkő corniculariust ábrázol (V. ö. Budapest Régiségei V 147. 1.). Pedig C. Castricius Victor a legw II adiutrix egyszerű közkatonája volt. A szarvaknak nem igen volt tehát szolgálhattak, mint a Saint-Remyben álló Dna sisakján,* * Antike Denkmäler I Taf. 16.