Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

n 3701, Claudius Gothicus u. o. 3702), Nádorkert Budán (Alexander Severus u. 0. 3710, Maximinus és Maximus u. o. 3711 — 10Ó21, Galerius Maximianus u. o. 3712), Promontor (Elagabalus u. o. 3713, Macrinus és Diadumenianus u. o. 3714, Philippus és neje u. o. 3717, Philippus, fia és neje u. o. 3718 s egy, mely csonka u. o. 3716); Promontor és Tétény között (Macrinus és Diadumenianus u. o. 10629, Severus Alexander u. o. 10628, Philippus, fia és neje u. o. 10627), háncsa (Severus Alexander u. o. 3721, Maximinus és Maximus u. o. 3722), Pus^ta-Baracs (Maximinus és Maximus u. o. 10Ó39, Traianus Decius u. o. 10641), S^ent-Endre (Severus Alexander u. o. 3738, kétszer

'Maximinus és Maximus u. o. 3739. 3740, két csonka u. o. 3740. 5741), Csép (Philippus, fia és neje u. o. 4631, Maximianus Herculeus u. o. 4632), ugyanott (Philippus u. o. 4634, Maximianus Herculeus u. o. 4633), Klein-Schwechat (Sept. Severus és Caracalla u. o. 4642, Maximinus u. o. 4643, Gordianus u. o. 4644, Traianus Decius u. o. 464$, Valeríanus u. o. 4646), és In^ersdorf (Antoninus Pius u. o. 4649, Sept. Severus és Caracalla u. o. 46$0, Traianus Decius u. o. 4651, Valerianus es Gallienus u. o. 4653). Már maga az a körülmény, hogy a négy mérföldmutató is, melyekről szó volt, egy helyen rakásra heverve került napfényre, kétségtelenné teszi, hogy a császárok, kiktől valók, egymás után állíttatták fel azon helyen. Eredetileg bizonyára több darab is volt ott, mert csakugyan érthetetlen, mikép hiányozhatik a sorozatból Severus Alexander, kitől úgyszólván minden pannóniai útvonalon kisebb-nagyobb számmal maradtak fenn mérföldmutatók. Hogy ugyanazon pont megjelölésére szolgáltak, mutatja különben a 4 darabon ismétlődő szám is, mely a távolságot jelezte. A mérföldmutatók, mivel a császárok neveivel vannak ellátva, magukban véve érdekes történeti okmányok, de még nagyobb topographiai jelentőségük, ha azon helyen találjuk, hol eredetileg állottak. Két dologra nézve mindenesetre döntő bizonyítékok, először arra, merre ment a hadiút, másodszor pedig annak a helynek pontos meghatározására, a honnan a számítás kezdődött. Tényleg egyedül mérföldmntatóink fölfedezésének köszönhetjük, hogy magát az utat is legalább 1 o m. hosszúságban felásathattuk. A lelhely a Budapesti téglagyár r. ttelepének északi szélén fekszik, a Hármas határhegy tövében menő Bécsi úttól mintegy 200 m. távolságra s mert a kiásott útrész délkeleti irányt követ, semmi kétség, hogy azon útról van szó, mely a vörösvári völgyön át Aquincumot Brigetióval kötötte össze. Még nevezetesebb a másik eredmény, mely az út kiinduló pontjára vonatkozik, a mennyiben az a tábor (castrum) volt. Hogy a castrum a lelhelytől keleti irányban, a merre a papföldi ásatások vannak s a melyeknek nyugoti oldalán a