Budapest Régiségei 7. (1900)
Áldásy Antal: A baseli zsinat áthelyezése Budára 99-114
107 mond) a jövő nyáron nagyobb sereggel szándékozik a török ellen vonulni. Ha pedig az ő készülődéseivel egyidejűleg az a hir is elterjed, hogy Budán zsinat fog tartatni, vagy már meg is kezdődött, nem lehet kétség az iránt, hogy ez a körülmény a török uralom alatt álló azon (határos) részeken, a hol sok görög vallású él, nagyobb mozgalmat fog előidézni, s tömegesen fognak fegyvert ráragadni a török elűzésére, mi nem következnék be, ha a zsinat távolabb eső helyen tartatnék meg. Azonkívül Zsigmond abban a helyzetben lenne, hogy a török elleni háborúra czélzó előkészületek közben a hányszor arra szükség lenne, a zsinaton megjelenhetnék, a görög császárral pedig ott, vagy a szomszédságban lévő más helyen — a milyen számos van —• a megindítandó kereszteshadjárat ügyében tanácskozhatnék. E mellett még, ha arra szükség van, a hussiták ügyében is könnyebben történhetnék esetleg intézkedés, a mire pedig Zsigmond nem lenne képes, ha a zsinat más helyen tartatnék meg, miután az itt elmondottakkal igénybe van véve. Hogy a görög császár és övéi az unióra annál hajlandóbbak legyenek, Zsigmond egyúttal arra is kötelezi magát, hogy a keresztény sereg által netalán visszafoglalandó területekből csak is azokra tart igényt, melyek régi jogczímen Magyarországot illetik meg, azokat ellenben, melyek a görög császárság tulajdonát képezték valamikor, annak birtokába bocsátandja vissza. Szükségesnek tartja továbbá, hogy mindennek a véghezvitelével komolyan foglalkozzanak, hogy az unió létesíttessék, hogy a görög nép a segélyt a római egyház részéről jövőnek lássa. Reményli, hogy a pápa, a ki már eddig is kimutatta, hogy az unió ügyét mennyire szívén viseli, ép úgy a keresztes hadjárat ügyét is, a fent elsoroltak által rábiratik arra, hogy inkább Budára jőjön a zsinat megtartása végett, mint egy másik, Olaszországon kívül eső helyre. Végül pedig s ez az okadatolás legérdekesebb része, a császár arra is kiterjeszkedik, hogy Buda városa, mely irányban közelíthető meg a legkényelmesebben. A Baselben összegyűlt atyák, mondja az okadatolás ha Ulmig eljönnek, onnan a legkényelmesebben, legbiztosabban és csekély költséggel hajón érhetnek el Budára. Ép így könnyen érhetik el a várost a francziák, spanyolok és egész Németország. Az angolok hajóval vagy Szászország tengerparti részeit, vagy Poroszországot kereshetik fel, s onnan könnyen tehetik meg szárazföldön az utat. A lengyelek amúgy is Magyarországgal határos területeu laknak, ép úgy az olaszok is, a kikre nézve tehát az utazás módja szerfölött egyszerű. Palomar János akkor ép Prágában időzött a zsinat megbizásából több követtársával együtt, midőn Zsigmond ez utasítást részére kiállította. Visszatérve Baselbe, a zsinatnak 1437 január 1 i-én tartott ülésén terjesztette elő megbizatását. Átadva a császár részéről nyert megbízóleveleket, Zsigmond nevében 14*
