Budapest Régiségei 7. (1900)

Áldásy Antal: A baseli zsinat áthelyezése Budára 99-114

lőj Zsigmond 1436 végén egyszerre Budára nézve tesz ajánlatot a zsinatnak követe Palomar János által, s ez ajánlatát a következő évben még egyszer nagyobb nyomatékkal ismételte, azonban eredmény nélkül. Zsigmond király 143Ó deczember havában Prágában állította ki követe Palomar János részére az utasítást, mely a király ajánlatait Budát illetőleg tartalmazta. Ez utasítás teljes szövegét alább közöljük, lássuk itt annak nyomán, hogy alakult Baselben az ügynek folyása.* Az utasítás általános szavakkal kezdődik, elmondva azt, hogy a király felfogva a görögökkeli unió jelentőségét a maga teljes voltában, annak jelentőségét a keresztény világra minden tekintetben, elhatározta Buda városát az új egyetemes zsinat helyéül felajánlani, tekintetbe véve részint azt, hogy a görögökkel kötött egyezségben Buda városa is meg van nevezve^ részint azt, hogy Magyarország határaihoz közel számos görög vallást követő nép lakik, mely a zsinaton könnyű szerrel részt vehet és valószinüleg részt is akar venni. E czélból mindenekelőtt teljes salvus conductust ad a zsinaton résztvevőknek, odautazásuk, ott tartózkodásuk, illetve visszautazásuk idejére. Elismerve, hogy a zsinaton résztvevők senki másnak, csak a zsinatnak fenhatósága alatt állanak, a zsinat ítélkezésének alá vannak vetve, kötelezve magát arra, hogy úgy ő elismeri e zsinati fönhatóságot, mint pedig gondoskodni fog arról, hogy összes tisztjei, hivatalnokai a zsinat által a jurisdictio gyakorlásával megbízottakat e tevékenységükben elismerjék és támogassák. Felajánlja a görög császár, a konstantinápolyi patriarcha, a többi görög egyháznagyok és egyébb személyek részére összesen 700 egyénnek — a menynyiről a zsinati instructions szól — a szükséges lakást és ellátást, lovak, kocsik, és élelmiszerekkel, a mikor a legközelebb eső kikötőhöz megérkeznek, a Budáig tartó utazás, az ott tartózkodás idejére, továbbá arra az időre, a meddig Magyarország határain belül tartózkodnak. Az egyháznagyok és a többi személyek részére a lakásokat díjtalanul bocsátja rendelkezésnkre. A mi az élelmezést, ellátást illeti, annak árát egy bizottság által kívánja meghatároztatni, mely felerészben a zsinat, felerészben a város megbizottaiból állíttassék össze. Az élelmezésre nézve megjegyzi az utasítás, hogy a vásári viszonyok Budán elég kedvezőek, sa rendesnél nem drágábbak az árak, mindazonáltal a király gondoskodni fog arról, hogy a vásár mindenünnen látogatott legyen. Annál könnyebben megteheti.ezt, mert Istennek hála, ez az ország kenyér, bor, marhákban, halakban és más élelmiszerekben szerfölött bővelkedő. * Az utasítás a bécsi udv. és áll. levéltárban, Reichsregistraturbuch, L. kötet, fol. 2 s kk. Budapest Régiségei. VII. ^4