Budapest Régiségei 7. (1900)

Áldásy Antal: A baseli zsinat áthelyezése Budára 99-114

IOJ erre talán nem is lesz szükség, mert lehetséges, hogy a költségek fedezésére a zsinat másfelől is fog pénzt kapni, és csak minden lehetőségre kívánja magát a zsinat biztosítani. Továbbá hangsúlyozzák a zsinatból származó előnyöket és azt, hogy mindez csak kölcsönkép megy. Ha az a kérdés merülne fel, hogy miért nem előlegezik a zsinaton jelenlévő prelatusok a költségeket, arra nézve azt válaszolhatják, hogy eddig is már a görög ügyben körülbelül 16,000 aranyforint kiadásuk volt, a mihez még a cseh ügyekben, a franczia ügyekben és más kérdésekben az illető helyekre küldött követségek költségei járultak. Maguk a zsinat tagjai ki 5, ki 4, ki 3 év óta tartózkodik itt, idegen helyen nagy költségekbe verve magát, nem lehet tehát csodálni, ha most a keresztény hívekhez fordulnak a költségek fedezése végett. Végül pedig ha a kért összeg megadása nehézségekbe ütköznék, kérdjék meg, hogy mely összeg megadására volnának az illetők hajlandók.

1 Mindezekre nézve a követeknek lelkükre köttetett, hogy pontos tájékoztatást szerezzenek maguknak, annál, is inkább mert az idő már nagyon is körmére égett a zsinatnak. A görögökkel kötött egyezség értelmében az összes hajóknak, a 300 fegyveresnek és 25,000 aranynak (1437) május havában Konstantinápolyban kellett lennie, tehát már január havában kellene azokat útnak indítani, tehát már e határidő előtt legalább két hónappal mindennek készen kellene lennie. Különben a követek az utasítás határain belül szabad kezet nyertek a tárgyalásra. Feladatuk volt még a házak béráraira, az élelmiszerek áraira, a vásárokra nézve maguknak tájékozást szerezni, hogy ezekről kielégítő jelentést tehessenek. A salvus conductust minden eshetőségre nézve 1000 ember részére kérjék, és pedig a közbeneső országok fejedelmeitől is.

2 Ezzel az utasítással ellátva mentek szét a követek 1436 május hava után Olaszországba a milanói fejedelemhez, Velenczéhez, Flórenczhez és Sienahoz, továbbá a salvus conductus végett az aragoniai királyhoz és -Genuához. Németországba Zsigmond császárhoz Budát illetőleg, Albert osztrák herczeghez Bécset illetőleg, továbbá Strassburgba, Francziaországba, a savoyai herczeghez és Avignon városához.

3 Legelsőnek Velencze városa küldte be válaszát Simone de Valle által, ki azt augusztus 3-án a zsinat közgyűlésén előterjesztette. Ezután gyors egymásutánban érkeztek meg a többi ajánlatok. A zsinat kívánságait hajlandók voltak teljesíteni Velencze, Milano, Flórencz és Avignon, a többi kevesebbet igért, 1 Az utasítás kiadva: Monumenta Conciliorum generalium seculi XV. Concilium Basileense. Scriptorum tomus II. Vindobonae 1875. a 902—904. lapokon. 2 U. ott. 904. 3 U. ott. 905.