Budapest Régiségei 6. (1899)

Gohl Ödön: Budapest emlékérmei : 1. rész, Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei 37-108

52 loi. sz. A sorozat legszembeötlőbb érmei közé tartozik. Igen szép, erősen domborított, de lágyan mintázott, szépen felfogott arczkép. A ruhák, ékszerek stb. élesen vannak vésve, a modoros hajfürtök apró kigyókra emlékeztetnek. A hátlapon a feliratos koszorúk nehézkessé, tömötté teszik a különben jól megkomponált csoportozatot. Dicséretre méltók a természetes mozdulatú, helyes anatómiával biró lágyan mintázott alakok. ioß. sz. Az előlapon Miksa Manó élénk és temperamentumos arczképe V

4 profilben. A hátlap Ízléstelen : úgy a koronás bajor oroszlán, mint az általa gurított «magyar glóbus». 106. sz. Az előlapon a kor ízlése szerint elég ügyesen alakított győzelemistennő. Hátlapján térkép (1. a 99—100. sz.). 107. s%. Elég élénk csatajelenet, hanem lehetetlen pózok. (Hátlapjáról 1. a 97—98. sz. a.) 108. sz. Lágyan elvesző, leheletszerű háttér ; szép, klasszikus reminiszczencziára valló Securitas Hautschtól. A támaszkodás motivuma gyöngén jut rajta kifejezésre. i/o. sz. Gyönge alakítás, vézna hősök, (v. ö. 8. sz.) sablonos hátlap. ///. s%. Nagyon aprólékosan kidolgozott, ügyesen vésett jelenet. Kompozicziója nem valami kiváló, az alakok merevek, az e korban annyira szokásos képletes elemet a kihalászott országalma és a sülyedő török gálya képviseli. 112—116. sz. Meglehetős arczképek és gondos kivitelű hátlapok. 117. s%. Igén aprólékos részletezés, ügyes teknika. 120. sz. Durva vásári munka. I2Ç. sz. Gyöngébb mint az idézett 90. sz. érem. (P. H. Müller műve.) Budapest helyrajzára és a^ 1686-iki ostrom történetére nézve sok érdekest nyújtanak érmeink. A várnak éjszakról, körülbelül a Kálváriahegyről, továbbá a pesti oldalról, végre a Krisztinaváros felől vett látóképei együttvéve Budánál^ és Pestnek majdnem minden részét élénkbe tárják. Sajnos, hogy e képek, kivált egyes részletekre nézve, természethűség dolgában részben megbízhatatlanok, a mennyiben a város képét a távoli városokban tartózkodó idegen művészek rendesen nem természet után, hanem olykor csak képzelet, jobbára pedig leírások vagy pedig egy-egy közkézen forgó és szintén nem mindig hiteles metszvény után készítették. Innen van, hogy némelyik érmen (pl. a 22., 26. és 38. számú érmeken) sehogy sem tudunk eligazodni, míg másokról szép fővárosunknak azonnal felismerhető képe mosolyog felénk. Budának igen szép látóképeit találjuk a 6., 7., 18., 19., 27—-33., 63. és