Budapest Régiségei 6. (1899)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum római feliratai : 3. közlemény 109-150

1x6 állomásozhatott és pedig azért nem, mert Szlankamen vidéke már a természettől annyira védve van, hogy ott római tábornak semmi értelme se lett volna. Nem is constatálható ilyennek ott sehol nyoma. Ptolemseus fönnebbi adata tehát csak tévedésen alapulhatott. Térképről irván le ugyanis adatait, a legio szót, melyet Sirmium és Acumincum között látott, a helyett, hogy helyesen Sirmiumra vonatkoztatta volna, az utóbbihoz jegyezte föl. Sirmium (ma Mitrovicz) már a nagy pannon-dalmát lázadás idejében megerősített hely volt s annak kellett maradni tovább is. Legkevésbbé hanyagolhatta el Domitianus, lévén az a legalkalmasabb pont, a honnan sikeresen lehet a dákok ellen operálni. A legújabb időkig csak egy felirat (C. I. L. III. 3241) volt Mitroviczról ismeretes, mely a II. segédlegio egyik katonáját említi. Néhány év előtt került napfényre a fönnebb idézett. Minden valószinüség a mellett szól, hogy T. Cominius, mint a legio centuriója, tehát tényleges szolgálatú katona, a táborban halt meg. Hogy azonban Traianus dák háborúi is még Sirmiumban találták-e s onnan szólították-e a harczba a II. segédlegiót, kérdéses. De ujabb részvételét a dák háborúkban két felirat minden kétségen felül helyezi. Az egyik (Orelli-Henzen 3048) Fabriano mellett (Olaszország) került napfényre s szól : T. Auridio P. f. Nicephoro primipilo leg. II adiut. in bello contra Dacos ab invictissimo imp. nostro Traiano féliciter pairato castrensi corona donate et in ordinem equit. Roman, adscito . . . A másikat (C. I. L. III. 3336) Duna-Pentelén találták. A leihely nem bizonyít sokat. Az elhunyt, kinek emlékére e felirat készült, veteranus lévén, meghalhatott a legio táborhelyétől távol is. Következőleg szól : q(uon)d(am) armat[ura] leg(ionis) II ad(iulricis), stip(endiorum) XVI, o\r]iundus ex regioné Bassianesi, desideratus in Dacia . . ., qui vixit ann(is) XXXIIII. Sept(imius) Maxim[us] . . . Annyi bizonyos, hogy légiónk Daciából többé már vissza nem tért az AlsóSzáva vidékére. Ismeretes ugyan Eszékből (Mursa) egy felirat, melynek tanúsága szerint a II. segédlegio ott Kr. u. 133-banépit, de ez az adat nem zárja ki, hogy már akkor állandó tartózkodási helye Aquincum volt. Különben aquincumi megtelepedésének idejét határozottan még máig nem vagyunk képesek megállapítani. Mindenesetre aquincumi tartózkodásának legrégibb emlékei közé tartozik a következő felirat : Volcano sacrum vel(erani) et c(ives) R(omani) cos(istentes) ad leg(ionem) II ad(iutricem) curam agent[í\b(us) Val(erio) Respecio et Utedio Max[i]m[i]no ma[g(istris)].* Szó van benne a veteranusokról s a többi római polgárokról, kik a legio nyomában járva, annak tábora mellett megtelepedtek. Ez * E feliratot már Fröhlich közölte e folyóirat hasábjain, IV. 57. sz.