Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

ÓI mert hiszen Acinburg környékén is olyan népség tanyázott, mely a Meeotis vidékéről vándorolt be ; azt mondják ezekről, hogy hunnok, de az öreg emberek még tudnak róla, hogy «zabender» néven is emlegették őket. A hunn elem elmagyarosodásával a «zabender» értelme vesztett s közelebbről meg nem határozható üres névvé vált, le is foglalta a németség, mert mi lehetne más egyéb, mint a frank «sicamber» név eltorzítása, hisz a hunnok egyéb német szót is kivetkőztetnek eredeti formájából. Ilyen lehetett az a gondolatmenet, mely a monda fejlődésében arra a hiedelemre vezetett, hogy az Attila városának megtett Acinburgot a frank sicamberek alapították s róluk eredetileg Sicambriának nevezték. Csakis ilyen mélyebb alappal biró néphit mellett történhetett, hogy későbbi óbudai határjáró oklevelekben a sicambriai mezőn levő kaszálókról, Sikambria Wyzéről stb. van szó, a mik általásos használatban levő helynevek, nem pedig egyik-másik íródeáknak a tudákos ráfog- asai. Ilyen összefüggésben talán a Buda név keletkezésére is derül egy kis fény. Újabb íróink (Salamon F., Riedl Fr.) szláv vagy germán eredetűnek tartják a nevet, melynek értelme körülbelől annyi volna: «olyan hely, hol kisebb fajta fa épületek» vagyis a nyelvünkben szintén meghonosodott megfelelő szóval kifejezve: «bódék»

2 voltak. Ilyen elnevezés aligha illett Aquincumra, ha még úgy lesülyedt is ; a németek már csak azért sem nevezhették így, mert nekik megvolt a városra az Etzelburg nevük, a szlávok pedig, a kiknek ittlétét a «Pest» név bizonyítja, félig földbe vájt putrijaikkal szemben semmi esetre sem tekinthették egyszerű bódéknak az aquincumi épületeket, még ha romokban találták is azokat. Úgy látszik tehát, hogy ez a magyarázat nem állhat meg s van valami magva annak a mondának, hogy «Sicambriát» a hunnok nevezték el Budának, természetesen, nem Attila testvéréről, hanem valami más okból s mint hunnbolgár helynév, megfelel a székelyföldi Budvárnak Sz.-Udvarhely mellett s az al-dunai Budunnak vagy Vidinnek, melynek sorozatába tartozik a gr. Kuun G. által fölemlített daghesztani Kara-Budachkent (Fekete-Budach város) kumyk község neve is.

3 De épen a monda vezet rá, hogy a föntebbi magyarázat adja meg a kulcsot a Buda név keletkezésének megfejtéséhez. A németek Etzelburgnak, a hunnok Budának nevezték el a várost, a hogy a monda állítja ; ez más szóval azt teszi, hogy a németek által lakott városrész neve volt Etzelburg, 1 Pesty Fr. id. m. 17. 1. • ' ' À ' ' • 2 A székelyeknél egyenesen buda alakban van meg a szó s az «illemhely» megnevezésére használják. 5 Relationum Hungarorum cum Oriente gentibusque Orientális Originis História Antiquissima. Kolozsvár, 1895. II. 18c.