Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

8o somlyói kincs s az apahidai (Kolozsm.) sírlelet, a brassai rekeszes gyűrű és arany csat, a kis-selyki (N.-KüküllŐm.) két ezüst fibula, a várhelyi és vec^eli (Hunyadm.) fibulák, a sáromberki (Marosszék) cicada-fibula s a s^amosujv'ár-németi (SzolnokDobokam.) nagy lemez csat. A Felső-Tisza vidékéről, melyet nyugot felé a Herennia Etruscilla (249—251) arany érmével datált s a népvándorlás korának legelejéről eredő osftropataki (Sárosm.) lelet és a kassai, eddig csupán 3—4 sír leletei (köztük egy ezüst fibula) után ismert IV. századbeli temető határol s a hol elébb aligbur törzsbeli vandálok, viktohálok és astingok, a IV. századtól kezdve pedig gepidák tanyáztak, a következő germán emlékek ismeretesek : Beregmegyéből agelénesi rekeszes gránáttal díszített arany fibula s a nagy-kás^onyi csat és fibula, Szabolcsmegyéből a székelyi fibula, rekeszes csat és fémtükör s a qalkodi, amahhoz hasonló csat és tükörtöredék, Biharmegyéből a népvándorlás legkorábbi szakából a herpályi paizsboglár s a Nagyvárad környékén lelt korai fibula. A Körös, Tisza és Maros közti területről a IV. század elején egy pár évtizedig a vandálok, aztán a Felső-Tisza felől terjeszkedő gepidák lakhelyéről, mely oly gazdag a második csoporthoz tartozó emlékekben, két germán jellegű sírlelet ismeretes : a me^őberényi (Békésm.) és bökény-minds^enti (Csongrádm.). Az Al-Duna vidékéről valók a perjámosi (Torontálm.) sírlelet tárgyai, ezüst fibulák, gránátos arany fülbevalók és borostyán, üveg, stb. gyöngyök, az újlaki (Szerémm.) fibulák, a varadini (Temesm.) ezüst csat s aztán a Pancsovával szemben, szerb területen talált gránátos arany fülbevalók. A Duna-Tiszaközti vidékről, hol 491 — 512 közt herulok, aztán 534-ig longobárdok laktak, csupán egy nagyobb germán jellegű lelet ismeretes, ú. m. a bakodi (Pestm.) sírokban talált arany nyaklánczok, arany karperecz, arany fülbevalók, aranygyűrűk és ezüst fibulák ; ezen kívül Duna-Patajon egy amazoknál későbbi időből való arany csatot, Csömörön pedig rekeszes gránáttal díszített cicada-alakú arany flbulát, ezüst csatot és két fülbevalót leltek. A Dunától északra, hol a rómaiak korában a kvádok, 455 — 496 közt a herulok, 491 -tői a longobárdok tanyáztak, a nógrádmegyei s\écsényi sírlelet a legjelentékenyebb, ezenkívül ismeretes Esfárgommegyéből egy a bakodi, székelyi, kassai stb. típushoz tartozó ezüst fibula s Hontmegyéből egy cicada-fibula bronzból, továbbá egy pár germán jellegű tárgy, s az állatfejben végződő négy küllős bronzkorong, a második csoportba tartozó pásztói (Hevesm.) sírleletben fordul elő. Pannoniában, mely a germánoknak nyugot felé való vándorlásaik közben csak ideig-óráig tartó megállapodási helyül szolgált s ott félszázadnál tovább egy germán törzs sem tartózkodott (a IV. század második felében a Körös vidékéről kiszorított vandálok, az V. század elején rövid ideig a nyugati góthok, 450—488 közt a keleti góthok, 534—569 közt a longobárdok) a balatonmelléki/<?/j<?£/ (Zalám.) s a fertővidéki be\enyei (Mosónm.) leletek