Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

59 bolgárok neve világítja meg. Munkácsi Bernát magyarázata szerint,

1 ez az onogundur alak nem más, mint a két r betű dissimilatiójával az onogur-dur változata vagyis az onogur név többesszáma a török nyelven beszélő hunn-bolgár népségnél. E magyarázat ellen alig lehet kifogást tenni, már pedig ugyanolyan hangváltozási szabályok szerint a hunn-bolgár szabirok neve is a többes számban szabïr-dîr helyett szabîndïr, Theophylaktus Simokattánál zabender volt. A szabir, szabar név utórészét képező ír-, er-, ar, ur végzet több keleteurópai népnévben föltalálható s van rá eset, hogy nyilván a török-mongol er, ir, ar= férfi, ember, népszóval azonosítva el is hagyták, pl. az Azovi-tenger mellékén lakó kuturgur vagy kotrager hunn-bolgár törzs neve kotrag alakban is előfordul; a volgai bolgárokat némely író, mint az orosz Nesztor, Viterboi Gottfried, a belga Rubruquis, a turkesztániai Abulghazi stb. blakoknak, volachoknak, phalagoknak, olakoknak vagy ulakoknak is nevezi, a mi korántsem az oláh, vlah, valh névből származott, hanem egyszerűen a képző nélküli bolg-ár név változata s a nyugoti íróknál az ismertebb Vlah névvel való összezavarása. Ugyanez történt nálunk a szabir vagy szabar hunnolí nevével, kiknek emléke mondáinkban Csaba-Magyar (Soba-Moger), Csaba hunnjai, Csaba népe elnevezés alatt maradt fenn s így Csaba nevű községeink Békés, Borsod, Jász-Kún-Szolnok, Pest, Szolnok-Doboka, Somogy és Zemplén megyékben nyilván az ő egykori telepeik voltak. A pestmegyei két Csaba (Pilis- és Rákos-Csaba) község Buda környékén fekszik több más olyan községgel együtt, melyeknek neve szintén vagy a Csabamondával vagy Anonymus kunjaival van összefüggésben, a mely kunok alatt lehetetlen más népet érteni, mint régebben a kazárok alá tartozó, de tőlük elszakadt s Árpádhoz csatlakozott kabarokat, azaz más néven szabarokat.

2 Ilyen Kalá% község, mely a bozóki prépostság 113 5-ki alapító-levele szerint a Kalez nemzetség telepe volt, s aztán a már Fejérmegyében fekvő Kálo% puszta Tárnok közelében; a kalizokat vagy chvalisokat Nesztor majd a volgai bolgárokkal, majd a kozárokkal hozza kapcsolatba, nálunk ott találjuk nyomaikat, hol Anonymus kunjai tanyáztak.

3 Ilyen a Csepel sziget, melynek nevét 1 Ethnographia. VI. 1895. 570. •• 2 Hogy & kabar és s\abar név csakugyan összetartozik, bizonyítja az, hogy a Konstantintól Bmlített karchas nevű biró Sz. László törvényeiben sarchas néven fordul elő, a bessenyő kangarok ivadékait ma csángóknak nevezzük. 3 A IV. Béla 1262-ki átiratából ismert bozóki alapító levél szerint a Duna mellett — (Békás) — Megyer fölött volt a kalez-nemzetség. (Item in Megér iuxta Danubium intra generationem Kale\ sunt decern vineae. Fejér Cod. Dipl. VII. 5. 105.) Egy 1212-ki oklevél Boroksa puszta (V. ö. Brucsa-nemzetséggel, mely Anon. sz. a kun Bojta vezértől eredt) határában Kualtiz völgyet említ (Haz. Oki. VI. 8:) lehetséges, hogy ez a Tárnok melletti Kálóz puszta s a Boroksa a mai Baracska ; egy 1252-ki oklevél 8*