Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház 13-42

36 és a négy folyamot jelző csíkok, Szent László és Szűz Mária képeivel vegyest különböző helyeken vannak föltüntetve, minden határozott megállapodás nélkül. Az ország czímere, mint ép említők, legelsőbben Corvin Mátyás korában nyert határozott és azóta meg nem változott alakot, de ez nem egyszerre, hanem századok folyamán történt. IV. Béla kezdte először használni oklevelein és érmein a kettős keresztet, az apostoli jelleggel fölruházott magyar királyok jelvényét. A hegy, melyből a kereszt kiemelkedett, eleinte csak egy volt, sőt a legrégibb érmeken a kereszt magában áll. A hármas hegynek, a közhitelűvé vált hagyomány szerint a Tátra, Fátra és Mátra jelzőjének nyomát Zsigmond királynak az óbudai akadémia számára 1359-ben kiadott alapító levele pecsétjén látjuk először. Corvin Mátyásnak 1464. és II. Ulászló 1496-iki oklevelein szintén ott van a hármas hegység pecsétre nyomva. A középső legmagasabb hegyre csak későbben, I. Ferdinánd korában, illesztetett a korona, melyen a kettős kereszt nyugszik és azóta a paizs ezen állandó tartozékát képezi. A czímer másik felét keresztbe szelő négy csík, a magyar négy főfolyam jelzőinek eredete és fölvételének kora több föltevésre nyújtott alkalmat. Verbőczy (Trip. I. XL.) azt pannóniai eredetűnek monda, azt tartván, hogy ez volt hajdan Pannónia jelvénye. De ezen vélemény minden alapot nélkülöz. Mert eltekintve attól, hogy a Tisza kívül esett Pannónia területén, a Duna és Száva pedig csak határfolyamok voltak, sem a tartományoknak, sem pedig magának a birodalomnak nem volt az államiságot, vagy bármily politikai közületet kifejező jelvényök, aminthogy a tartományok valamely önálló, a többitől különvált szervezettel nem bírtak, hanem a birodalommal olvadtak össze. Mi különösen Pannoniát illeti, ez soha nem volt külön államtest, hanem az itt lakott kelta törzsek által megszállott terület, kik egymással nem szövetkeztek, az egyetlen esetet kivéve, midőn Tiberius ellen, bár haszontalanul, Pinnes és Bato vezéreik alatt nagyobb sereget gyűjtöttek össze. Illyricum és az ennek egyik részét képezte Pannónia nem volt állami vagy ennek nevezhető politikai, hanem pusztán földrajzi és tágabb értelemben vett ethnographiai fogalom, mert «pannon» volt az itt letelepedett kelta törzsek collectiv elnevezése, mint «germani», «itali», «galli», «brittanni» elnevezés alatt,'az ezen fajokhoz tartozó összes néptörzsek értettek. A folyamokat jelző négy csík először Róbert Károly érmein és kiadványain fordul elő. A Képes Krónika ugyan már az álló Szt. István vértjén is a négy csíkot, zászlóján és pajzsán pedig a kettős keresztet ábrázolja. De annyi bizonyos, hogy Róbert Károly előtt ezen jelvények használatban nem voltak. Azóta a királyok a most leírt kettős pajzsot használták hivatalosan. Ez volt