Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

m tartoznak. Az ó-budai dohánygyár helyéről hozattam el, de világos, hogy nem ez volt eredeti helyök, hanem nem is oly nagyon régen falaztathattak ott be. 48. Oltár, mészkőből. Magassága 82 cm, szélessége 43 cm, vastagsága 27 cm. Közzé van téve C. I. L. III. 3473 Schönvisner után, ki «in villa torcularia», azaz a • régi ó-budai dézsmaházban látta. Feje és derekának egy része csonka. A párkányok a fejen és lábon a feliratos lappal egy sikká vannak lenyesve. [Dis] militaribus [sjalutanbus [Hatjenus Saturnfinujs leg(atus) Aug(ustorum) (duo

rum) [pr(o)J pr(aetore) cum L(ucio) Aproniano fil(io) trib(uno) mil(itum). A felirat a C. I. L. id. h. annyiban kiegészítendő, hogy a 6. és 7. sorok elején tisztán olvasható L-APRONIANO és FILjió) szavak. A betűk jellege ugyanaz, a mi a Rufinus-féle oltárköveken. Az egyidejűség mellett szól még az is, hogy úgy Haterius Saturninus, mint Rufinus két császár helytartója volt. 49. Négyszögű hasáb mészkőből. Magassága 63 cm, szélessége 41 cm, vastagsága 36 cm. A ó-budai dohánygyár helyéről való. Kétségkívül áll, hogy oltárral van dolgunk, erre vall a kereteit oldallapok egyikén ábrázolt korsó, a másikon a csésze; hanem csak a középső, a párkány és láb közé eső törzs maradt fönn. A felirat felső fele alaposan el van tüntetve, kevésbbé az a másfél sor, hol a helytartó neve állott, sértetlenül csak a czímet jelölő szavak vannak meg, az ezekre következő sorok ismét nyomtalanul kiirtattak. leg(atus) Aug(usti) pr(o) pr(aetore) Ez az oltár csak az lehet, melynek feliratát a C. I. L. III. 4317 közli. A hely, a hol Schönvisner, ki után Mommsen közli, látta, összevág azzal, a hol újra napfényre került. Feltűnő csupán, hogy a hagyomány a felirat elején oly sorokat jegyzett föl, melyeknek a kövön most már semmi nyoma, pedig nem valószinű, hogy Schönvisner óta a hiányzó sorok eltűnhettek volna. Hasonló körülmények között, mint a Laktanya-utczában, t. i. falalkatrészei gyanánt, került Mainzban számos felirat* napfényre, melyek összetartazosága nem kevésbbé kétségtelen. A mióta Domaszewskinek ismételten idézett alapvető műve a római had* Brambach I. Rh. 974. 97c. 976. 978. 985. 105j. 1054. ; Keller Nachtrag II. 256. iJ46. és 976. 134a. 22d és 1066. 506.; Westd. Zeitschr. XI. 296. 298 és ji5. 11.; V. ö. Domaszewski, Die Religion des Römischen Heeres 62. 1.