Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor † (1824-1894) 5-11

tették, hogy aránylag a legszerényebb eszközökkel maradandó alkotások jöhettek létre. Havas Sándor már a Budapest Régiségei megjelenése előtt irt egyes történeti czikkeket. Dolgozata, melyben Fehéregyházára vonatkozó kutatásait összegezte, az Arch. Értesítő 1882. évfolyamában jelent meg. a hol még több más apró czikke következett. 1884-ben a Pulszky Albumban ezen czimen «Néhány adat Pannónia és Ó-Buda múltjához» közölt hosszabb értekezést. Tudvalevőleg 1886-ban Budavár visszafoglalása 200 éves évfordulóján is az emléktábla leleplezésénél ő tartotta a beszédet. A vár bástyasétányainak leásatása 1887-ben alkalmat szolgáltatott, hogy az ott napfényre került leletekről a Pesti Naplóban két tárczát (1887. okt. 25. és 26.) irjon. Midőn a Budapest Régiségei megjelenése által a történeti kutatások közlésére új tér nyilott, ez a körülmény első sorban Havas Sándorra, mint szerkesztőre hatott buzdítólag, hogy tollával is a főváros múltjának felderítése körül szolgálatokat tegyen a tudománynak. Rajta is volt, hogy azon négy kötet mindegyikében, melyek életében megjelentek, egy-egy értekezést közöljön. Már kész volt dolgozata az V. kötet számára, midőn a halál elragadta. A következő lapokon közöljük, a budavári Mátyás templomról szól, melynek restauratiója körül, mint az újjáépítést gondozó bizottság elnökének szintén kétségtelen érdemei vannak.