Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

lop I(ovi) o(ptimo) m(aximo). Aur(elius) Lucidus b(ene)f(iciarius) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). A Lucidus cognomen ezen aquincumi feliraton fordul elő először. Aurelius Lucidusról csak annyit jegyez meg a felirat, hogy beneficiarius volt, azaz oly katona, ki valamely kiváltságot, kedvezményt, legcsekélyebb esetben a sánczmunkától való mentességet élvezett. A beneficiani, a kik ezen kiváltságuknál fogva az altisztek közé tartoztak, minden csapatban nagy számmal fordultak elő, s rangjuk attól függött, vájjon a helytartótól, a legio parancsnokától vagy a tribunusok valamelyikétől kapták-e a kiváltságot.* 7. Oltár, mészkőből. Magassága 78 cm, szélessége derékban 29 cm, vastagsága 28 cm. Valószínűleg a fogaskerekű vasúttal szomszédos ú. n. dióárokban került napfényre, a honnan az útkaparóház udvarára szállították s ott évekig hevert, míg 1897 szeptember 25-én az ásatások helyszínére hozattam. Az abacus jobb fele csonka, a bal szélén hosszában levelekkel borított és középütt zsinórral átkötött vánkos ül. A párkányok, az alsó párkányok mellső részét kivéve, épek. J (ovi) o(ptimo) m(aximo). M (arcus) Ulpi(us) Optatus d(ecurio) m (unicipii) Aq (incemis) Il(viralis). Daczára a szavak túlságos megrövidítésének a felirat végén, semmi kétség nem férhet az olvasás helyességéhez. E felirat különösen azért érdekes, mert azon kevesek közé tartozik, hol Aquincum még mint municipium szerepel. A colonia czím, melyet Aquincum Septimius Severustól kapott, ugyan magasabb rangú várost jelentett, de mint ezen feliratból is kitűnik, a municipiumban sem hiányzott a római senatus mintájára alakított tanács (ordo), melynek tagjai decuriones hivattak s nem hiányzottak a két római consulnak megfelelő tisztviselők a kormányzás élén : a duumviri iure dicundo. * V. ö. Fröhlich, Arch. Ért. 1890. 4. 1. 4