Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

107 ellenben fölemelt jobbjában kulcsot szorít. Isis fején szintén modius van s ruházata ujjas tunicából s térdeit takaró köpenyből áll. Bal kezét egy mellette apadon álló s gyümölcscsel telt kosáron pihenteti, míg jobb kezében, Serapiséhoz hasonló tartással szintén kulcsot tart. Serapistól jobbra áll Mercurius. Fejét szárnyas petasus fedi, teste, különben egészen meztelen. Bal kezében a caduceust tartja, mig jobb kezével Hades karját könyökénél támasztja. Közte és Serapis között fekszik a háromfejű Cerberus. Isis bal oldalán egy női alak áll, mely egy alsó, lábig érő chitont visel s fölötte egy másikat, ujjast s rövidebbet, mely a derékhoz övvel van oda szorítva. Attribútumai nincsenek, jobb kezének tartása nyugodt, mely semminemű functiót nem árul el.* 4. Jupiter feje, mészkőből. Magassága 18 cm. Az esztergomi vasút földmunkálatai alkalmával a Krempel malomtól keletre fekvő malomdülőn találták 189$-ben. Azt a typust mutatja, a mint azt az alexandrin-kor megalkotta s a melyet a a római császár-kor összes Jupiterábrázolásoknál a festők, szobrászok követtek. A legjellemzőbb és legsikerültebb képviselője ezen typusnak tudvalevőleg az Otricoli Jupiter fej a Vaticanban. Az olyan provinciális ábrázolások, a minő a mienk is, a külsőségek feltüntetésénél tovább természetesen nem igen mentek. A legjellemzőbb a felálló göndör haj, mely példányunkon egészen schematikus, felkunkorodó fürtsorban szegi be a homlokot s összeolvad a szintén göndör körszakállal, úgy hogy a fülek jelezve sincsenek. Ellenben a felső ajak erősen kicsucsorosodik, nehogy a bajusz eltakarja. Jó a homlok és orr, a leghiányosabb a fölfelé pislogó zárt szemek alkotása. Sajnos, hogy csak a fej került meg; nyilván egy trónuson ülő Jupiter-szoborhoz tartozott. 5. Oltár, mészkőből. Magassága 61 cm, szélessége derékban 30 cm, vastagsága 20 cm. Az esztergomi vasút ó-budai pályaudvara helyén került elő * Ezen két dombormű (2. és j.) részletesebb magyarázatától e helyütt szándékosan tartózkodom, mert az Arch. Értesítő legközelebbi számának tartom fenn, a hol ugyanis más hasonló fajta emlékekkel kapcsolatosan óhajtok az Isiscultus szerepéről Pannoniában és Daciában értekezni. 14*