Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

102 kövek állanak, kartonlapok vannak ragasztva, melyeken a feliratok megfejtése, a domborművek magyarázata olvasható. A mi a két sarokszobát illeti, a déliben (8) az üveges falitárlók rejtik az iparczikkeket, a bronz-, csont-, üveg-, ólom-, vas-és agyagtárgyak s az érmek sorozatait. Ellenben az északi sarokszobában (6) együtt van mindaz, a mit az építőipar produkált, a különböző padozat-, falfestés- és stuccomintákat, a különböző márványfajokat, mindenféle változatban téglákat és a kőből való építészeti részleteket. | A múzeumban 1896 végéig kiállított anyag, mely kizárólag Aquincum területén kevés tárgy kivételével 1888 óta gyűjtetett össze, a következőkép oszlik meg: 121 db. feliratos és domborműves kőemlék, 812 db. ezüst-és bronzérem, 12 db. aranytárgy, 9 db. intaglio, 75 db. gyöngy, 111 db. ép és törött üveg, 393 db. kisebb bronz-, 42 ólom-, 198 csont- és 172 db. vastárgy, 16 db. kősúly, 206 db. mécs és mécsminta agyagból, 177 db. terrasigillata és másfajta ép edény, 699 db. terrasigillata és másfajta edénytöredék, 7 db. agyagminta, 30 db. mozsár és törő, 6 db. Őrlőkő, 35 db. kisebb kőszobor, 8 db. nagyobb bronztárgy, 15 5 db különböző tárgy sírleletek szerint egyesítve ; az építőipar köréből 87 db. kőrészlet, 138 db. különféle, jórészt bélyeges téglafaj, 1$ db. antefixum, 100 db. vegyes márványfaj, 41 db. kisebb falfestmény, 29 db. mozaik és 14 db. stuccotöredék, végre 4 keretben stuccók, 5 keretben falfestmények és 5 keretben különféle téglapadozatminták. Összesen 3734 darab A múzeum leletei és a körülötte elterülő ásatások ugyan egymást kiegészítik, mégis természetes, hogy a romok alaprajzai már csak az áttekintés kedvéért sem hiányozhatnak a múzeum falairól. Hozzá még azon szerencsés helyzetben voltam, hogy ezek mellé Zsigmondy Gusztáv hagyatékából megszerzett több oly felvételt, rajzot függeszthettem föl, melyek régebbi ásatásokat, leleteket mutatnak be. A főbbek ezek közül: A Florián-téri hypocaustum, a hajógyári fürdőromok és falfestményeik, a transaquincumi castellum, a hidczölöpök, a Grunwald-féle szeszgyár és az újlaki téglagyár r. t. ó-budai telepén napfényre került temetők, stb. A múzeum történetének, berendezésének és anyagának ezen rövid ismertetése után a teret, melyet a Budapest Régiségei jelen kötete nyújt, arra használom föl, hogy annak kőemlékei közül a feliratosakat és domborműveseket írjam le. Az építészeti részletek közlése jövő alkalomra marad. Anyagi értékük alig van ezen emlékeknek és művészi beesőkről sem igen lehet szó. A császárság későbbi idejéből, túlnyomó részben a Kr. u. III. századból valók, a midőn a szobrászat Rómában sem volt képes valami újat, eredetit alkotni, Mégis összeségökben becsesebbek, mert tanulságosabbak a legszebb,