Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

Ûi M ;?>AqMÍncu,ni épületei között nincs egy sem, mely e módón épült volna; Legfjölebb egyik-másik épület egy-egy részén találkozunk vele. A legnagyobb arányú :s a legszabályosabban készült quadèrrakatot tünteti fel az amphitheatrum bplső körfala, a podium (3. ábra;). Itt is azonban csak a pódiumnak az arénára néző felét alkotják qua'derek. Az északi oldal egész vonalán fennállanak még maradványai. A déli oldalon ellenben egyetlen egy. quaderkő sem került napfényre a maga helyén. Az egyes quadefek hárshegyi' homokkőből valók, mely tudvalevőleg a mészkőnél sokkal könnyebben megdolgozható. Az egyes rétegek magassága 60 cm. Nem lévén az egész falazat quaderekből építve, a váltakozó rétegzés szüksége sem

: foroghatott annyira fenn. A quaderek hossza 50—60 cm. . . • , _".."...'. ;*'-• j. ábra. között váltakozik. Mégis úgy vannak egymásra rakva, hogy a rétegek merőleges, rései nem estek egy vonalba, vagyis a fal szabályszerűen kötve volt. Lényegében ugyanazt a rétegezést találjuk tehát e helyütt alkalmazva, melyet a régiek (Plinius, H. N. XXXVI, ci) isodomos-nak neveztek. Az oly falazat neve, melynek magvát kisebb-nagyobb terméskő és vakolat képezte, s csak a két küllapját quaderrakat borította, empledos (Plinius, XXXVI és Vitruvius, 1 r,.8) volt. Amphitheatrumunk pódiumát, a mennyiben csak egyik belső felét fedi a quaderrakat, e szerint fél emplectosnak nevezhetnők. Az emplectos falszerkezet csak akkor felelt meg czéljának, ha a quaderrakat egyes tagjai a falat egész vastagságában átfogták. Nálunk ez nem az eset. A két falfél csak annyiban függ össze, a mennyiben a belső falazat terméskövei belenyúlnak az isodomos réseibe. A kötés e lazaságánál fogva tehát inkább két egymás mellé épített falról beszélhetünk, mint egyetlen falazatról.