Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

77 ságaik vannak, melyeknél fogva a mészkőnél bizonyos czélokra alkalmasabbak. Ezek közé tartozik a hárshegyi homokkő, mely vörös vagy sárgás-barna színű. A mészkőnél sokkal könnyebben lévén megdolgozható, quaderek alakjában minden oly helyen, például sarkokon, hol gondosabb falrakat szüksége fenforgott, előszeretettel alkalmazták. Sokkal praktikusabb előnye volt egy másik kőzetnek, s ezért elmentek még távolabb vidékre érte. Ez a szentendre-visegrádi hegysorból előkerült trachyt. A rómaiak nem nélkülözhették, valahányszor fűtési berendezést kellett építeni. A mészkő erre a czélra alkalmatlan volt, mert a hőség fölemésztette volna. A tégla meg költséges volt. A kemenczéket kivétel nélkül trachythasábok alkotják. A legtöbb helyen a hypocaustum oszlopai is trachytból készültek. De felhasználták falak építésére is. Az országút mentén fekvő nagy fürdő tepidariumának és caldariumának falai a hypocaustum magasságáig, sőt helyenként azon fölül is, részben görgeteg trachytból, részben trachyttuffból épültek. Ez utóbbit négyszögű hasábok alakjában alkalmazták. Ugyanezen anyagból készült ívhajtásokkal is találkozunk e helyütt. Más kőfajok, mint a felsoroltak, nem igen fordulnak elő épületeinkben. Ezek mellett szerepel azonban még a tégla, bár korántsem oly mértékben, mint a mennyire használhatóságánál fogva várhatnók. Napon szárított tégla nyomai teljesen hiányzanak. A téglák mind kiégettetek (laterculi). Legfölebb azonban egyes sarkokon s a falakban rétegenként alkalmazták, ez az eset is csak nagyobb szabású középületeknél van meg. Leggyakrabban a padozat s a hypocaustum oszlopainak előállításánál voltak használatosak. A régi írók többféle téglafajról emlékeznek meg. Plinius és Vitruvius a legközönségesebbnek az ú. n. lydiai téglát ismerik. Másfél láb hosszú és i láb széles, tehát mintegy 44x29 cm. nagyságú volt. A tetrador tégla 16 római hüvelyk, a pentador 20 hüvelyk hosszú és széles volt. Palladius a bipedalis téglát ajánlja, melynek hossza 2 lábra, szélessége 1 lábra és vastagsága egy hüvelykre rúgott.* Ezek voltak a közönséges fali téglák. Bizonyára nem lesz érdektelen, ha összehasonlításul az ásatások alkalmával eddig előkerült téglák méreteit közlöm. A négyzetalakú vagy attól nem igen távol álló téglák méretei centiméterekben : * 1 római láb (Pes) = ió hüvelyk (Digiti) <= 296 mm. i hüvelyk =18.5 mm.