Budapest Régiségei 4. (1892)

Hampel József: Az eraviscus nép és emlékei 31-72

4« és alighanem közel járt az igazsághoz, mikor hajlandó volt azokat az arra lakó Osones nép nevéhez fűzni.* Nem véletlenség, hogy mikor a rómaiak Alsó Pannóniát szervezték és a tartománynak vallási központot kerestek, azt Székesfejérvárra tették. Hogy eshetett meg és mi annak a meglepő ténynek a magyarázata, hogy a rómaiak az új tartomány belsejében, félreeső helyen, melynek akkori nevét sem ismerjük, mocsaraktól és erdős hegyektől körülvett barbár vidéken a császári cultusnak templomot emelnek, s e templom szolgálatára augustalis testületet állítanak, melyről Székesfejérvárott lelt föliratos emlékek tanúskodnak?! Mommsen megadta e tény magyarázatát,** mikor az említett analógiára utalt, melyet Gallia nyújt. Mikor a római politika Lugdunumban az augustalis cultus számára új székhelyet teremtett, tette azt, mert ott volt ős idők óta a galliaiak vallásos és nemzeti góczpontja. Hasonlókép Alsó-Pannoniában Székesfejérvár és Pátka környékén lehetett azalsó-pannoniai celtaság főhelye, melynek nemzeti fontosságát ellensúlyozni kívánták a hódítók azáltal, hogy közelébe tették a római államvallás székhelyét.*** Pannónia inferior fölállítása Trajanustól ered, ő alatta szolgált itt Hadrianus, a nagy szervező. Hadrianus tehát közvetlen tapasztalásból ismerte ez új vidék viszonyait, ő legjobban is tudta, mikép kell a rómaiság érdekeit előmozdítani, a nélkül, hogy békés szándékai a bennszülötteket erőszakosan sújtották volna. Az augustalis papság vallási és politikai rendeltetésén * Compte, rendu du congrès etc. de Budapest 187j. II. k. I. r. 148. 1. ** Ephemeris epigr. 1881. IV. köt. 124. 1. 42

^. szám. — A 125. lapon «Canabenses denique, cum constet Stuhlweisenburgi vicum fuisse attribútum colonise Aquinco non solum celebrem, sed ipsum templum eius provincia; habentem (v. C. III. p. 4p.), potuerunt intellegi ipsi Aqiiincenses scilicet cives Romani qui consistebant ad canabas legionis II. adjutricis ; quamquam obstat, quod ante tempus, quo titulus positus est Aquincenses colonies ius obtinuerunt itaque sub Pio parum apte Canabenses appellantur. Quod si e contrario ponimus nomen Canabensium proprium fuisse ipsorum illorum vicanorum, quorum antiquum nomen aliunde traditum non habemus, sane a castris Aquincensibus id descendere nequit ; sed possunt milites Romani alfquamdiu eo loco constitisse et post deductos eos nomen loco remansisse ; deinque ut Luguduni negotiantes vinarii in canabis suis consistebant, ita potuerunt alibi quoque.» *** Mommsen Corp. Inscr. III. 4J2. 1. Prasterea universa hesc regio sine dubio illa estate paludibus et silvis obseta monumentis Romanis destituitie, donec accédas ad oppidum Stiihlweissenburg, Hungaris Székes Fejérvár sive Albam Regiam, quod in quam ex stationibus illis incidat cum vix certa ratione appareat, hoc ex titulis intellegitur non exiguo numero ibi repertis Romana estate vicum ibi fuisse non solum satis celebrem, quamquam re publica carentem attributumque vicinas colonies Aquinco (N. 3546. 3 j$4.), sed etiam templa habentem complura insignia, in his unura factum ab ipsis imperatoribus Severo et Caracalla (n. j542.), alterum nisi idem fuit, consecratum divo Marco (n. jJ4j), denique totius provinciáé sacerdotes votum ibi solvisse Jovi Dolicheno (n. ??4J.) ut fortasse non erret, qui ibi prope et maxime ad Sár Pentele vicum, unde prodierunt tituli sacri pleriqué, rerum sacrarum Pannóniáé inférions sédem fuisse statuât et hune vicum componat cuni ara Galliarum dedicata extra Lugudunum ad confluentes Araris et Rhodani.