Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

tlj padozatot vékonyra készítették s az oszlopokat minél nagyobb távolságokban helyezték el egymástól. Példa reá a kettős osztályú fürdőhöz hozzátartozó laconicum. Mint könnyű belátni azonban, ez a berendezés legfölebb részben vezethetett a kivánt eredményre. A fürdők caldariumában vagy a laconicumokban éppenséggel nem lehetett kielégítő. Minthogy a helyiségek tehát a padozaton át csak bizonyos határig voltak fűthetők, nem maradt más hátra, mint hogy a meleg levegőt az oldalfalak mentén is fölvezessék. E czélra rendszerint a téglányalakú, belül üres s fölül és alul nyílt tédacserepek (tubi) szolgál50. ábra. ??. ábra. tak. Az oldalfalakhoz tapasztották őket és pedig vízszintes sorokban egymás fölé, úgy azonban, hogy a legalsó sorban levők belenyúltak a hypocaustumba, miáltal lehetővé tétetett, hogy a meleg levegő innen közvetlenül a magasba tódulhatott, s a helyiség oldalfalait átmelegítette. Hogy a melegség minél szabadabban keringhessen, az egyes tubusok oldalt is át voltak lyukasztva s e nyilasaikon át a meleg vízszintes irányban is megoszolhatott. (V. ö. a 31. ábrát). A tubusok * ezen elrendezését még igen szépen szemlélhetjük a nagy fürdő caldariumának keleti falán, természetesen csak igen csekély részen (30. ábra). Az északi falon pedig még ott látható a vakolatban, mely a falhoz erősítette, számosnak nyoma. Budapest Régiségei. IV. I *>