Budapest Régiségei 3. (1891)

Hampel József: Aquincumi temetők : 1881-1882. évi följegyzések alapján 47-80

n 42. Kisebb sírláda, födele ketté volt törve, de a leragasztására szolgáló kőragasz még épségben volt ; koponya és csontok, mellettök agyagmécses VIC bélyeggel. Hossza 1*65 m., szélessége 43 cm., mélysége 35 cm. 43. Födeles kőláda, csupasz, hossza 2*65 m., szélessége 0*70 cm. 44. Kőláda födele. 45. A legérdekesebb lelet volt az, melyre a földmunka legvégén akadtunk 1882 január 20-ikán sajátkezűleg fölbonthattam egy teljesen ép gyermeksírládát ólomból. A földmunkálatok folyamában akadtak szerte csontok és koponyák, föliratos és domborműves sírtáblák töredékei, hypocaustumi oszlopok, falvakolat töredékei és ólomcső ; ezeket és azon apróbb régiségeket, melyek távollétem alatt mentettek meg, szintén a n. múzeumba szállíttattam. A leletek azon kevés kivétellel, melyeket az illető helyeken megemlítettem, átlag ugyanegy 1 — r$o vastagságú rétegből kerültek elé, a téglasírok 20—30 cmnyire mélyebben feküdtek mint a sírládák, a kőkoporsók fölött átlag 1 —1^0 mnyi földréteg rakódott le a régi idő óta. Miként a pontosan megszerkesztett térkép mutatja, a római temető ezúttal fölásott darabjában sem a téglasírok, sem a sírládák nem voltak határozott sorokban, sem az egyes síroknak nem volt egyforma irányuk. A legtöbb sír ki volt fosztva, kivált azokból, melyek mint a sarkophagok, eredetileg a föld színén állottak, csak igen csekély számuk kerülte ki a fosztogatók kapzsiságát. így mintegy megbűnhődtek azok, a kiktől e%-& temető ered, azért a sorsért melyben elődeik sírjait részesítették. Nyilvánvaló ugyanis, hogy e helyen vagy közelében elhagyott korábbi temető maradványait használták föl. Régibb sírtáblákból és sírfödelekből építették sírjaikat, sőt valószínű, hogy egyik-másik sírládát is újból használtak, miután korábbi lakósát abból kilökték. Cserépedények ugyan előkerültek a földmunkálatok tartama alatt, de egy sem tartalmazott hamvakat ; ez a körülmény tehát megerősíti a negyven sírban tett tapasztalást, hogy az egész temető hullatemető volt és hogy a temető korában a halott-hamvasztás vidékünkön már nem volt szokásban. Ez az észlelet azonban csak a Frey-féle telken szerzett adatokból van merítve, a temetőnek minden valószínűség szerint a szomszédos telkeken, nyugatra és keletre folytatása van ; éjszakra aligha, mert ott «a Filatori árok» talán ős idők óta vezeti le a hegyi vizeket a Duna felé s ennek partoldalaiban semmi oly jelenség nem mutatkozott, mely sírokra engedne következtetni. Hasonlókép a telek déli végén előtűnt fal maradványok azt engedik sejteni, hogy itt már elszigetelten lakóházak kezdődtek. A két üres kősírláda, mely itt