Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

szolgált; legkisebb nyoma sem maradt. Két évtizeddel későbben, 1417-ben, építtette Zsigmond a várhegy déli csúcsán «fris» palotáját, melyet I. Mátyás saját nagyszerű épületei közé foglalt be. 1189. évi karácsony táján III. Béla a szent földre indult I. Frigyes (Barbarossa) német császárt egész kíséretével Eczelburgban fogadta és a budai erdőségekben négy napon át vadászott vele ; a német császárral együtt jött Frigyes sváb herczeg, Thüringeni Lajos és Ottó freisingeni püspök, a történetíró, IV. Lipót ausztriai őrgróf fia. Béla király ezer lovas élén Esztergámig ment vendégei üdvözlésére, de lehozta őket budai várába, «apud civitatem Ungariae, quee teuEczelburg (Etclevár) telepe nyugatról. tonice Èc^ilnburgdicitur», mondja Anonymus chronicus (Podhradczky : Béla király névt. jegyz. 81. 1.). Lübecki Arnold, ki ugyanezen látogatásról tudósít, Esztergamot Magyarország fővárosának, a magyar király lakhelyét pedig «Urbs Attilsew-nek nevezi. A német császárnak útjába esett Esztergám és SzékesFehérvár is, de Béla király nagy vendégének fogadására legméltóbbnak és legalkalmasabbnak tartotta Budát. A hohenstáufi I. Frigyes, korának legnagyobb embere, alighanem ekkor élte utolsó kellemes napjait : két évvel később Syriában, Seleucia mellett, midőn a Kalykadnus folyón át akart úszni, lovastól együtt vízbe fúlt.