Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

•jï székesegyháznak adományozott falu vagy község szintén a «Buda» nevet kapta, a káptalan pedig és prépostja még azután is, hogy 1540 táján Pozsonyba menekült, állhatatosan a «budai» előnevet használta; a király nevében «Budán» kelt minden kiadmány, még Zsigmond király idejében is a budai káptalan irodájából került ki. A királyok itt lakása és az udvartartás állandó berendezése sok világi és egyházi országnagyot és főembert, udvari tisztet és szolgát, idegen vendéget, kereskedőt és kézművest csődített ide, mire nézve a bizonyítékokkal alább szolgálunk. És Eczilburgból, mint már fent is megjegyeztük, a káptalani jobbágyBudát minden tekintetben felülhaladó, az előkelő és művelt elemeket magában foglaló város lett; és megkülönböztetésül amattól, mint a mely különben is földesúri, illetőleg jobbágyi jogviszonyban állott a káptalannal, mint közvetlen királyi birtok, magyarul «Új» vagy «Nagy»-Budának neveztetett el, még pedig természetesen több évtizeddel, vagy talán egy századdal is előbb, mintse-m a Szent Margit legendája, hol az «Új» vagy «Nagy»-Buda neve az 1249. évnél először fordul elő, íratott volna, mert midőn Szent Margit életírója munkájához fogott, az Új- vagy Nagy-Budának már léteznie kellett, és pedig régen: még a mai, rohamosan haladó korbán is nagy idő kell hozzá, hogy egy új város nagygyá lehessen, hát még hétszáz évvel ezelőtt, az anyagi és szellemi művelődés kezdetleges nehezen fejlődő állapotában! Ecilburgnak tehát Nagy- vagy Új-Buda volt a magyar, és Nova-Buda, azután pedig egyszerűen «Buda» a latin neve, így találjuk ezt a közokmányokban. Már Horváth István « Pest városának régi Ofen német nevéről» írt könyvében állította, hogy a későbbi Buda keletkezése előtt volt egy Új- vagy Nagy-Buda, s hogy az ó-budai prépost által az újlaki (neustifti) területen épített vár neveztetett így. Azt ugyan nem építette valamely prépost, mert ez, mint mondottam, római castellum és a király közvetlen birtokát képező vár volt, de hogy azt Üjvagy Nagy-Budának hívták és hogy az újlaki hegyen állott, azt Horváth István helyesen monda. Podhradczky, Rupp, Salamon F. és Németh Lajos ezzel ellenkezőleg azt vélik, hogy az Új- vagy Nagy-Buda és a Nova-Buda neve alatt a mai Buda várát kell értenünk. Ez tévedés, melyet megczáfol az idővetés s a közokmányok félremagyarázhatlan szövege. Hogy itt két különböző, egymással hajdan semmi összefüggésben nem állott városról van szó, arra Wenzel Gusztáv budai regestáiból (a Történelmi Tár I—

IV. kötetében), valamint Rómer Flóris «Régi Pest»-jéből alaposan meggyőződhetünk. Ezekre egyszerűen hivatkozva, még megjegyezzük, hogy a mai Buda soha nem neveztetett Nagy-, Új- vagy Nova-Budának ; IV. Béla óta századokon át Novus Mons Pestiensis, Castrum de novo monte Pestiensi volt a hivatalos neve. Még Zápolya János király Ver-