Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

27 a XII. és ezt követő századokból valók. E részben legtanulságosabb a beszterczebányai egyházmegyének Hyross kanonok szerkesztése mellett, Ipolyi Arnold által az 1886. évben kiadott történelmi névtára, melyben minden plébániának eredete és viszontagságai, oklevéltári idézetekkel igazoltatnak. Bár követnék példáját más püspökök is! Azt az egyet elhihetjük Anonymusnak, hogy a magyarokkal több ezer orosz jött be, kik mint úttörők és kalauzok szolgáltak nekik. A nyugati és éjszaki szlávok beköltözése azonban csak Szent István korában, nagyobb tömegekben pedig a tatárjárás után vette kezdetét, és a következő századokban tartott folyvást. A felső megyékben a szerint változik a dialectus, a mint Morva-, Cseh- vagy Lengyelországból jöttek IV. Béla meghívására az új telepítők. És a fölvidék szláv helynevei, a Vágtól kezdve egész Erdélyig, az Árpádok korában beköltözött szláv népektől származnak. Mindezeket meg kelle írnom, hogy bebizonyítsam, mikép az ország belsejében az Árpádok korát megelőzött időkben szlávok nem laktak, és hogy ennélfogva Budapest sem névre, sem pedig származásra nézve legkisebb rokonságban sincsen;a szláv elemmel, ' - :' Összefoglalva a mondottakat: a honfoglalás idejében csak Szalavár és Nyitra" vidékén látunk szlávokat, másutt nem. A Dunán túl német telepek voltak' elszórva ;

5 Petronelltől Szombathelyig tartózkodtak az avarok. Safarik vaíósziníínek tartja,

! hogy ezek később a magyarokkal vegyültek össze. Mi is azt tartjük, hogy a magyarok magukénak ismerték és meghagyták őket lakhelyeiken; nevök ezentúl nem fordul elő, és innen van, hogy az akkori német chronisták és más írók, az ayart és a-magyart egynek tartották, valamint előbb a hunt s az'avart,' mivel a'hunok maradékai is az avarokkal egyesültek volt. Avarok maradtak á Duna és Tiszaközén is, mivel Nagy Károly, úgy látszik, a Rábánál íejebb nem üldözte az avarokat ; a Dunát pedig az alföldi sík irányában nem lépte át. A Tiszántúlt egész Erdélyig gepidák és más apróbb törzsök tárták megszállva. Hogy Erdélyben hajdan szlávok is laktak, mutatja a sok helynév, mely tőlük maradt. Valószínű, hogy ezek az avarok és kunok folytonos sanyargatásai elől menekültek ide Oroszországból, vagy talán a hunoktól szöktek vagy maradtak el, de aránylag kevesen voltak, mivel a négy vagy öt századdal később bevonult oláhok között végkép elvesztek. Végre az alsó Tisza mellékét, a Körösök és a Maros tájait az avarok által befogadott, a balkániaktól független és önálló bolgárok bírták. Ezt a képet tárja elénk az igaz, a meg nem hamisított és félre nem magyarázott történelem. Az itt közölt adatok elegendők arra, hogy bebizonyítsuk azt, a mit akartunk; de a kép kiegészítésére a honfoglalás korát megelőzött és azt 4*