Budapest Régiségei 3. (1891)

Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai 141-164

Az Aquincumban talált római feliratok száma felül haladja a háromszázat és mindezek az utolsó hónapokban napfényre került egynehányon kívül, a berlini Akadémia által kiadott Corpus Inscripüomim Latinarum 111. kötetében (1873) és az ehhez csatlakozó Supplementum-ban vannak, illetőleg lesznek közzétéve s így a tudományos világ használatára bocsátva. Helyen valónak látszik azonban, hogy ama feliratok nemcsak szakművek és szakfolyóiratokban (Archseologiai Értesítő) lássanak napvilágot, hanem e füzetekben is, melyeknek feladata, a főváros régiségeit a főváros polgárai számára összegyűjteni. A midőn az igen tisztelt szerkesztő úr becses felszólításának engedve, az aquincumi római feliratoknak e füzetekben való közléséhez hozzá fogok, mindenek felett szem előtt tartom azon czélt, hogy e feliratokat nem csak újból kiadjam, hanem hogy azokat a művelt, mondhatom tudományosan képzett, de római feliratokkal nem foglalkozó olvasó számára érthetőkké is tegyem. Azért csatoltam valamennyi felirathoz a teljes olvasást, más szóval az annyi nehézséget okozó rövidítéseket megmagyarázom, valamint a nehezebben érthető kitételeket is. A hol szükségesnek találtam, ott egyes pontokat bővebben tárgyalok, és ebben nem annyira az epigraphikai mint történeti fontosságot vettem tekintetbe. Határozott sorrendet a feliratok közlésében csak annyiban követtem, a mennyiben első sorban az aquincumi colonia községi szervezetére vonatkozókat közlöm, azután következnek majd annak idejében a katonaiak és végre a csekély jelentőségű sírfeliratok. 1. E felirat Ó-Budán találtatott 1882-ben; jelenleg a nemz. múzeumban őriztetik. •'.-,'.