Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

i?4 tövében egy 40 cm. széles csatorna vonul, a melybe az i küszöb alatt a sarokban vágott nyilason jött át a felesleges meleg lég. Többi részében a padló tömött alapon nyugodt, a mint azt a mai nap is még alkalmunk van látni. Felül terrazzoréteg fedi. A tizedik helyiség e szerint az egyetlen, melynek nem volt külön fűtőhelye, hanem a meleget közvetve kapta. Ha fürdővel volna dolgunk, úgy kétségkívül benne kellene a tepidariumot, a 1 2 helyiségben pedig a caldariumot felismernünk. Rövidebben végezhetünk az A utcza keleti oldalán elterülő épület romjai'val. Az egész telepet két folyosószerű köz három tractusra osztja, a melyekhez délfelől egy oszlopos udvar csatlakozik. Az egyes tractusok esetleg külön lakosztályokat képeztek, összetartózandóságukat azonban eléggé bizonyítja, hogy a közbül eső folyosók egyik vagy mindkét végükön ajtókkal voltak elzárhatók, a melyek kivétel nélkül befelé nyíltak. Úgy tekinthetjük tehát őket, mint a cryptoporticusok egy nemét. A keletnek eső legszélső folyosó (C), leszámítva a tőle keletnek fekvő tractus egy csekély kiugrását, 4*20 m. szélességben húzódik északról délre. Északi vége azonban nem lévén teljesen kiásva, természetesen még mindig kétséges, nem-e volt az is zárt. Dél felől szabad térség (D) feküdt előtte, egész sora az ajtóknak állott e végén, mely tőle elválasztotta. A főbejárat (a) délről nyílt. Közepén ketté törve, de még in situ fekszik a hatalmas, három méter hosszú küszöbkő. Két befelé nyíló ajtószárny forgott az ütköző két sarkába vágott kerek lyukakban. Látunk továbbá még mindkét végén egy-egy hosszúkás négyszögű mélyedést, a melyekbe minden valószínűség szerint az ajtófélfák voltak beállítva. Ellenben egészen érthetetlen az ütköző keleti végén észrevehető 15 cm. hosszú bevágás. Ezen főbejárattól jobbra és balra egy-egy keskenyebb ajtónyilás maradványaival találkozunk. Csak elrendezésre különböznek egymástól, a mennyiben a b ajtó derékszögben áll a főbejárathoz, holott a c ajtó vele egy vonalba esik. Mindkettő küszöbköve eredeti helyén látható ; a c ajtóé a főbejáratéval hozzá egy darab kőből készült. Mintegy 90 cm. hosszúságukat tekintve, elegendő volt elzárásukhoz egy-egy ajtószárny. A c ajtó elé utólag egy kis kamraféle helyiség épült. Magáról a c folyosó s a fürdő előtt menő utcza közé eső tractusról nem sokat mondhatunk. Még nyoma sincs meg, honnan volt a bejárata. Déli részét egy hosszúkás négyszögű terem (1) foglalta el. Az északi oldalán, a-nál fenmaradt kemencze elárulja, hogy fűthető volt. De hogy minő volt a hypocaustum szerkezete, az egész padozat alatt terült-e el avagy csak egyes csatornákból