Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

99 mellvéd magasságait. Mint az eredmény mutatja, a legszigorúbb számítás szerint is a podium összmagassága 2'80 m., de méltán három méterre is tehetjük: a mi mindenesetre elég magas falat jelent, hogy a nézőközönség a vadállatok esetleges támadásaival szemben biztosítva legyen. Torma Károly leírásából kitűnik, hogy a fedőkövek egyike-másika az eredeti festés nyomait őrizte meg felületén. Részemről ily nyomokra azokon nem akadtam : lemoshatta azóta az eső és víz. Ott látszanak azonban még eléggé világosan a podium faragott kőburkolatának több helyén, a mi mindenesetre elégséges annak bizonyítására, hogy a podium falának az arénára néző felülete festve volt, még pedig — legalább a jelenleg megvizsgálható nyomok után itélve — kétszer, először fehérre, majd vörösre. Torma Károly egyik korlátkövön annak idején öt festésréteget constatait. Arról, hogy minő jellegű volt a festés, természet szerint éppenséggel semmi bizonyosat sem lehet mondani. Aligha állott az többől, mint az egyszerű fehér vagy vörös alapszínből. A küzdőtérre kívülről, a hossztengely két végén épült (B) kapuk (portae) nyiltak. A keleti volt nyilván a porta pompae, a melyen a gladiátorok a játékok megkezdésekor bevonultak, a nyugoti pedig a poita triumphalis, a merre, mint neve mutatja, a győztesek elhagyták a küzdelem színhelyét. Építészeti szempontból a kettő lényegileg megegyezett egymással. A nézőtér ülősorai alatt vezetvén el, a kapuközök hossza szükségkép megfelel a cavea szélességének. Innen van, hogy egyik kapunál sem azonos a két oldal mérete egymással. Keleten, a jobbfelőli oldalfal i6'20, a balfelőlié pedig beleszámítva a kiugró szegletrészt 17*58 m. hosszú. A nyugoti oldalon északról 15*90, délről meg 16' 1

ç méter.. A különbözet egyiknél sem azonban oly tetemes, hogy a boltozat által, mely minden kétségkívül felül az oldalfalakat összekötötte, ki ne lehetett volna egyenlíteni. A mi szélességüket illeti, e részben a két kapu tetemes eltérést mutat egymástól. Legfölebb abban egyeznek meg, hogy az oldalfalak egyiknél sem futnak párhuzamosan. Az arena felől mindegyik valamivel keskenyebb, mint kívül ; s ez természetes, nem lévén a kapuközök oldalfalai egyebek, mint az ellipsis góczpontjaiból vont sugarak. íme a méretek: a nyugoti kapu szélessége kívül 3*95, az arena felől pedig csak 3*47 m. A túlsó keleti ellenben kívül 6'2o, belül meg í'óo m. széles. Ezen eltérés a két kapu szélessége közt magyarázatát leli a keleti kapunak a nyugotiétól elütő beosztásában. Míg a nyugoti kapu ugyanis egyszerű bejárattal nyilt az arénára, a keleti két részre volt osztva: egy szélesebbre, mely a tulajdonképeni kapuköznek mondható s egy tőle északra eső keskeny folyosóra. A kettőt egymástól 48 cm. vastag fal választotta el, melynek csekély maradw