Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

8i Jóllehet azonban a felső tábor jelentősége ilyenformán idővel tetemesen csökkent is, azért még mindíg elég fontos tényező maradt a szomszédos telep alakulása szempontjából. Nemcsak lakossága társadalmi jellegét szabta meg, hanem egyúttal irányadó volt a keletkező város külső alakulatára. Mint tudva van, a római castrum ép úgy mint a templom, ősi hagyomány által szentesített elvek szerint épült. Mihelyt a tábor elhelyezésére a legalkalmasabb hely meg volt állapítva, a mérnöki kar mindenekelőtt annak középpontját (groma) jelölte meg s ezen át vonta meg a két főút, az északról délre menő via principalis sa keletről nyugot felé tartó via decumana irányát. Mindkét út végpontjain kapuk emelkedtek. Tudtommal táborunkban ugyan sem e kapuk, sem az utak legkisebb nyoma sincs még eddig földerítve, mégis alakja után ítélve, amely ugyan, mint láttuk, nem egészen szabályos négyszög, de közel áll hozzá, kétségtelennek mondhatjuk, hogy e részben a többi nagyobb szabású castrumok sorában nem tett kivételt. A két főút itt is annyira a mennyire a világtájak irányát követte. Többé-kevésbé ugyanazt a szabályosságot tapasztaljuk, ha a szomszédos városrész eddig felásott utczahálózatára vetünk rövid pillantást. Következménye volt ez a castrum imént jelzett beosztásának. A canabse főutczái tulajdonképen a castrum útvonalainak folytatásaiként tekinthetők. A négy kapuból indultak ki a hadutak. Az első házak ezek két oldala mellé épültek. A legnagyobb érdekkel reánk nézve természetesen az birna, ha a via decumana irányát pontosan ismernők ; legalább constatálhatnók, hogy a Papföldön felásott két, kelet-nyugoti irányban haladó utcza (1. a mellékleten közölt alaprajzon B és E) közül melyik képezte a folytatását, szóval, melyik volt városrészünk főutczája? Összevetve a kettőt, a valószínűség; mindenesetre a mellett szól, hogy inkább a felső (B) volt az, mint az alsó. Nyugot felé meghosszabbítva, nem messze esik ugyanis azon mezei úttól, melyről méltán föltehetjük, hogy ha nem is halad pontosan az egykori via decumana nyomán, tőle nem eshetett messze. Keleti része mutatja nyilván a legnagyobb eltérést dél felé; innen van, hogy utczánk nem eshetik vele teljesen egy vonalba. Az sem kerülheti ki figyelmünket, hogy míg az alsó utcza (E) sem egyenes irányát nem tartja meg, sem szélessége, a mennyire ismeretes, nem egyforma, addig a felső utcza szélessége oly tetemes, mint a canabák eddig felfedett részén egyetlen utczáé. A többi ismesetes utcza a tábor hosszával többé-kevésbé párhuzamosan halad. Mindeddig négy ily észak-déli irányban haladó utczát ismerünk. Első helyen említjük az A utczát, mely a Duna felé vezető mai kocsiútnál kezdődik saß főutczába torkollik. Innen ismét két utcza vezet délre, melyek egy hosszúkás négyszögű épülettömbnek (insula) két hosszoldalát szegélyzik. Az egyik, a Budapest Régiségei. II. II