Budapest Régiségei 2. (1890)
Hampel József: A papföldi közfürdő 51-74
6 4 használt, szabálytalan kődarabokkal való falazás; k kőtábla, minőkkel a fiirdőmedencze részben ki volt rakva; / az apsis fala, /' az apsis fala belsején alul körülfutó negyedkör tag; m az apsis falának és támasztó pillérjének átmetszete; n egy éjszak-déli irányú fal átmetszete. Keresztszelvény G.—H.-ban. A fürdőépület külső (éjszak-déli) falának (a) bb, eredeti magasságban téglapillérek az alfűtési pillérekből, rajtuk vastag trachyt-tábla és fölötte a terrazzoréteg ; c pillérköz és háttérben a G szoba keletnyugoti fala, mely át van törve ; d a prsefurnium oldalfala trachytkövekből, legfölül téglákból és vörös kőragasz ; e praefurnium-nyílás, fölül erős trachyttábla födi, melynek alja kivájt és a tűzfal átégetett, a fűtő-csatorna alján szintén kiégett trachytlapok, d' a fűtő-csatorna másik fala az előbbivel párhuzamos, szintén trachyttáblákból áll; / téglákból rakott alfűtési pillérek; g a G szoba kelet-nyugoti falának folytatása, agyagos termőkőből, téglaporos ragaszszal, a széle két nagy kőduczczal alátámasztva; h a H jelzésű terem éjszak-déli falának keresztmetszete, i-vel jelöltük a G terem alfűtésebeli téglapillérek fönmaradt legalsó tégláit; j nyílás a caldarium alfűtése felé, a küszöb téglával volt kirakva, k a G kamara éjszak-déli falának átmetszete, melyhez jobbról az m fal darabja csatlakozik; / a H terem alfűtésében az ásatáskor lelt trachytoszlopok; m' és m" elválasztófal az F és H terem között törmellékkőből és fölül két téglarakásból, a kőragasz a téglaliszttől vörös színű ; a fal jó része hiányzik, más helyütt, mint /2-nél, átjáró van a két terem közt ; az egész fal rajta áll földalatti melegvezető csatornákon (o), melyek téglából építvék és bolthajtásosak, csak az n átjáró alatti csatornát — mivel a boltív akadályozná, hogy kellő színben legyen a küszöb —• födi erős négyszög kőtábla, mely fölé szélesb tábla van borítva küszöbalapnak, a rajta lévő téglaporos ragasz mutatja, hogy valószínűleg még egy sor tégla borította ; erős falpillér három fal találkozásánál (p), melynek egyúttal szerepe volt az F terem és apsis tetejének beboltozásánál, alul erős és nagy kőtáblára van fektetve, erre négy réteg faragott kő következik, a kőragaszban melegvezető téglacsövek benyomásai ; q az apsis külső fala, alul szabálytalan kőrakásokban, fölötte kalászmű (opus spicatum) módjára rakott kősorok, a p felé eső sarokban a fal kiszélesbül és itt még a tömör falon az eredeti kőragasz-talap egy darabja megmaradt ; alul ez az apsisfal összefügg egy belső apsisfallal (r), melyről nem lehet bizton tudni, hogy mi volt a rendeltetése, nem egyenlő az apsisfaltól való távolsága, az apsis déli hajlásán legtávolabb áll tőle, az éjszakin legközelebb; lehet, hogy ez volt az eredeti apsis körfala, melyet utóbb a hypocausis aljával egy színben lehordtak, úgy hogy rajta is állottak trachytpillérek (s) a lebegő padló tartására ; í, « az apsis falának és
