Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

24 Thurócz mester a kis legendát meglopta, következtetni azt, hogy Anonymus kétszáz évvel előbb ugyanazt tette? ha pedig ezt akarjuk a valószínűség legkisebb látszatával is bizonyítani, akkor mindenekelőtt azt kellene tudnunk, vájjon mikor készült a kis legenda, és a Bélák melyike alatt élt Anonymus? de ezt nem tudjuk, és valószínűleg nem fogjuk megtudni soha, és így a dolog még csak kérdés alakjában sem jöhet szóba, nemhogy határozottan mondhatnánk, hogy A. B.-től, vagy ez amattól írt át valamit. De tegyük föl, hogy a kis legenda csakugyan régiebb, lehet-e ennek két szavából: «honorifice sepultus», mely az Anonymusnál is előfordul, alaposan azt következtetni, hogy ez az egész passust a főnevek felcserélése mellett átírta volna? Oly képtelennek kell-e őt tartanunk, hogy még azt az igen egyszerű tudósítást sem bírta volna önnön fejétől irásba foglalni egy oly író, ki az akkori időkhöz mérten, valósággal tudományosan képzett férfi volt? Azt hiszem, hogy ezt igazságosan tennünk nem lehet. A dolog tehát előttünk egyszerűen úgy áll, hogy a kis legenda Szent Istvánról és Albáról — Székes-Fehérvárról, az Anonymus pedig Árpádról és az Ecclesia Albáról, tehát a Fehéregyházról szól és sem a személyek, sem ezeknek temetkezési helyei között semminemű kapcsolat nincsen. Végül miután fölemlíté, hogy Bonfiniusnak előadása, mintha a Fehéregyházat Nagy Károly a megkeresztelkedett avarok számára építette volna, és sok más egyéb, mit erről írt «nyilvánvaló mese, keveréke innen-onnan összeszedett, elferdített, s összezavart adatoknak», Salamon úr folytatja tovább: «Egy históriai valóság mégis kiválik ebből. Egyik s a nevezetesebbik az, hogy a Névtelen állítása nem alapult se mondán, se hagyományon, mert ime Mátyás korában, mikor pedig örömestebb vitték volna vissza Árpádra (!) és Szent Istvánra a Fehéregyház alapítását, — ilyesről nem tudtak semmit — egy frank királynak tulajdonítják azt. Nemzeti rendes krónikánk még kevesebbet tudott arról, hogy Árpád a Fehéregyházban lett volna eltemetve, hanem a Névtelen a legenda szavait ferdítette el, Árpádot téve Szent István, és Fehéregyházát Fehérvár neve helyére. » . Ha mint valótlant, vagy legalább nem hitelest elvetjük mindazt, a mi mellett csak egy irónak bizonysága szól, mások pedig hallgatnak róla. akkor a történelemből sok igen fontos eseményt kell kiküszöbölnünk. Vegyük például a honfoglalást, ebben történetíróink legjelesbjei az Anonymust követik, mivel csak ő írta azt le részletesen, és nagyjából az idegen Írókkal megegyezőleg. Most azt olvassuk, hogy «a jegyző műve többé nem lehet kútfőnk a honfoglalás korára nézve». Az ujabb irók tehát más kútfők után más alapokra fogják fektetni a magyar történelem ezen korszakát? És szerintök eddigi történetíróink mindnyája tévedt? Meglássuk, hogy milyen ujabb fölfedezést hoz majd a jövő,