Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

94 egyszersmind azt is elérte a római könnyű szerrel, — a mi pedig egy római fürdő építésénél a fődolog volt —, hogy az összes helyiségek nem lehettek egyformán melegek. A közös fűtőhely közvetlen szomszédságában fekvő szobák voltak a legmelegebbek, a többiek hőmérséklete pedig azon mértékben volt kisebb, a mennyivel távolabb estek tőle. Szem előtt tartva e körülményt, úgy hiszem, nem lesz nehéz nyugoti fürdőosztályunk 3 helységének rendeltetését megjelölnünk. Több mint bizonyos, hogy a látogatók az / előszobából közvetlenül juthattak belé. Az ajtó helyét azonban jelenleg már csak a válaszfal y pontján látható erős falszakadék mutatja, mely a küszöb kiszedése következtében állott elő. Az ily jelenség éppen nem ritka a. napjainkra fenmaradt római épületromok között s abban leli magyarázatát, hogy a későbbi telepesek elsősorban a nagyobb darabokban föllelhető, megfaragott építészeti részleteket igyekeztek házaik építéséhez elhordani. Egyébként magáról e szobáról kevés mondani valónk van. Hossza 5*25 m., szélessége 475, nyugoti fala pedig 2't m. hosszban 40 cm.-re ugrik be. Kérdés, mire szolgálhatott e fülke? Nem valószínű, hogy itt volt a római fürdőkben különben szokásos frigidarium hidegvízmedenczéje. A kik hidegvíz-fürdőt akartak, azoknak csak a a ajtón kellett átlépniök, akár hogy a közös uszodában, akár pedig az ez előtt alkalmazott két kisebb medencze bármelyikében megfürödhessenek. S így 3 szobánknak nem tulajdoníthatunk más rendeltetést, mint azt, hogy vetközőterműl szolgált, melynek említett kiszökésében a pompeji fürdők apodyteriumának példájára nyilván csak egyszerű ülőpad állott. Hogy alulról fűthető volt, eléggé megmagyarázza hazánknak Itáliáénál zordabb éghajlata. S e tekintetben nem egy hasonló példára hivatkozhatunk. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a felhevített levegő a szomszédos szoba padozata alól a válaszfal aljában látható 3 boltozatos nyilason már csak tetemesen lehűlve hatolhatott ezen a közös fűtőhelytől legtávolabb eső helyiségbe. Levetközés után a főrdők a következő 4 helyiségbe mentek. Az ajtó. mely ide átvezetett, a középső melegvezető nyilas fölé volt elhelyezve (S), csakhogy napjainkra ép úgy nem maradt belőle egyetlen részlete sem, mint az előtérből a vetközőszobába nyílóból. Hogy mi volt e helyiség czélja, nem lehet kétség tárgya. Elhelyezése teljesen megfelel a hagyománynak, mely szerint a közbülső helyiség (cella media) az ú. n. langyos fürdő (tepidaríum). Hasonló fekvése van a tepidariumnak minden ddig ismert római fürdőben. Itt várta meg rendszerint a római, míg teste kellőleg fölmelegszik Visszatérve pedig a legforróbb osztályból, ugyancsak itt