Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

szedhettük össze a törmelékben. De ezek ép oly kevés támpontot nyújtanak annak megítélésére, minő volt a decoratio, mint a még in situ látható részletek. Vajmi kevés gonddal készülhettek, hogy még a föld leple sem tarthatta fönn kellőleg, úgy a mint azt más helyütt van alkalmunk tapasztalni. A mennyire még a színek constatálhatók, túlnyomólag a zölddel és a vörössel találkozunk. S valóban ennél a két színnél alkalmasabbakat nem is választhattak oly helyiségek befestésére, melyek egyik legfőbb építészeti kelléke volt, hogy a titokzatosság hatása mindenképen fokoztassék. Ép azért kétségtelennek tartom, hogy a falakban hiányzott mindennemű ablaknyílás. A homályt legfölebb egy-egy mécses derengő világa oszlatta el némileg. Templomunk barlangszerű jellegével függött továbbá minden valószínűség szerint az is össze, hogy a padozatot egyszerűen keményre döngölt agyag pótolta, fölül pedig dongaboltozat zárta el, a melyet az épület csekély szélessége mellett az oldalfalak 50 cm. vastagságuk daczára is elbírhattak. A tető olyan volt, mint a minők napjainkban is fedik a házakat ; kétfelől rézsútosan aláhajlott s az épület két keskeny oldalán egy-egy háromszögű ormot képezett. Csak a cserép téglák különböztek a mieinktől. Egész halmazával leltük őket közvetlenül a padozat szintje fölött. Akadt köztük néhány ép is, még pedig mind10. Római cserépfedélzet. két fajtából. Az egyikhez tartoznak a négyszögű lapos téglák (tegulae), melyek hosszszélén léczalakú kiemelkedés vonul. Ezeket úgy rakták egymás fölé, hogy a magasabban fekvő részben az alatta levőre borúit. Hogy pedig az eső a nyilason át, melyet a téglalapok oldalszélei alkottak, át ne hatolhasson, a két összeérő kiemelkedés fölé illesztették a második fajta félhenger idomú cserepeket (imbrices), ezeket is azonban úgy, hogy a felső az alsót legalább egy kis részben fedte. (L. a mellékelt 10. ábrát.) A mi végűi templomunk történetét illeti, vajmi kevés az, a mit e tekintetben róla mondhatunk. Nincs egyetlen egy emlékünk sem, mely e részben biztos dátumot szolgáltatna. Egyelőre be kell tehát érnünk, ha csak hozzá-