Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

75 viszonylanak a mi szentélyünk méretei a többi ismertebb mithreeumokéhoz. Ha van is különbség köztük, az sehol sem nagy: az arányok lényegileg ugyanazok. Első tekintetre csak a hosszúságban mutatkozik nagyobb eltérés. Templomunk 7*30 m. hosszúsága szinte fél akkorának tetszik a két heddernheimi szentély 14*2, illetve 13*2 m. és az ostiai 14*1 m. hosszával szemben, a mi annyival inkább meglepő, mert e templomok és a miénknek szélességei között nem tapasztaltunk ily aránytalanságot. Csakhogy megjegyzendő, hogy ezen utóbbi hosszméretekben a pronaosok szélessége is bele van értve. E templomok ugyanis annyiban mutatnak eltérő építkezést a miénktől, hogy az oldalfolyosókat az előcsarnoktól nem választja el fal, s így innen kétfelől annyival könnyebben hozzáférhetők voltak, mert vele egy szintben állottak, míg a beljebb eső középső rész mélyebben feküdt. Az aquincumi mithraeumnál a y ajtón belépő közvetlenül a középső részben találta magát, s innen juthatott csak a magasabban fekvő oldalhelyiségekbe. A följárást a bejárat két felén elhelyezett, egy-egy, még in situ levő lépcsőfok (t) könnyítette meg. Különben, mint mondám, a méretek közel állnak egymáshoz s arányosak, különösen a mi a középső rész viszonyát illeti a két oldalfolyosóhoz. Nálunk a középrész szélessége 2*20 m., az oldalfolyosóké pedig egyenként 1*36 m. ; a heddernheimi templomok közül az egyikben a megfelelő méretek viszonya ellenben 3*2 m. : 3*5 m., a másikban 2*4 m. : 1.4 m., az ostiaiban pedig 2*6 m.: 1 • 15 m. A többi ismert mithraeumok is e részben körülbelül ugyanezen arányt mutatják. Hasonlóképen vagyunk, a középrész mélysége tekintetében. A legmélyebben fekszik tudtommal az oberflorstadti mithraeum cellája, a melynek két felén az oldalfolyosók 1 m.-nyi magasságban futnak. A mi szentélyünk oldalfolyosói alacsonyabbak. A 34 cm. vastag béletfalak (az alaprajzban srafflrozva vannak), melyek ezeket a középrésztől elválasztják, sehol sem rúgnak magasabbra 60 cm.-nél. Helyenként felső lapjuk még egészen ép és simára van bevakolva, s így az iránt sem lehet kétség, hogy az oldalfolyosók a középrész felé egészen nyíltak voltak. Nem választotta el őket oszlop vagy pilíérsor, mint azt a legtöbb mithraeumnál a leírók feltételezik. Ennél lényegesebb azonban azon eltérés, hogy cellánk hátul egyenes záródást mutat, holott a két heddernheimi s a sarmizegetusai mithraeumokban a középrész kiugró apsist alkot. A legközelebbi analógiát emlékünkhöz az oberflorstadti mithrasum nyújtja, a mennyiben nemcsak hogy itt is a cella hátul egy vonalba esik az oldalfolyosókkal, hanem az ezeket határoló béletfalak is a hátsó zárófalhoz támasztva ugyanúgy folytatódnak, mint ezt az aquincumi mith10*