Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

73 kesnek tartom még fölemlíteni, hogy az egyik heddernheimi mithrseumban is egy Mercurius-szobrot találtak. Sajnos, hogy leihelyét pontosan föl nem jegyezte Habel." Meglehet, hogy itt is különösen e czélra rendelt helyiségben állott. E Hermes-szobrocskán kívül az A szoba törmelékében azonban még egy második tárgyra is akadtunk, melyet nem hagyhatok szó nélkül. Egy 70 cm. magas és 3 5 cm. széles fogadalmi oltárkő az,' mely ott feküdt néhány arasznyira a szobortól. Talán különösnek fog tetszeni, ha azt mondom, hogy e kő reánk nézve ép azért bír érdekkel, mivel nincs se felirata, se egyéb ornamentalis dísze, szóval hiányzik rajta minden, a mi különben valamely kőemléket értékessé tehet. Valóban ez sem érdemelne különösebb figyelmet, ha nem tudnók, hogy hasonló, csak úgy nagyolva készült oltárkövek más mithrseumokban is kerültek már napvilágra. Az osterburkeni Mithras-szentélyben lelt két oltárkő felirattalan. Hasonlóképen az oberflorstadti mithrseumban sem találtak egyetlen feliratos oltárt sem. A nemrég felfedezett harmadik heddernheimi templomban pedig a talált oltárok közül ötön nincs felirat. Könnyű belátni, hogy ez nem lehetett a véletlen dolga, hanem typikus jelenség. Stark

2 meg is kisérli magyarázatát adni. Azt hiszi, hogy mielőtt az osterburkeni mithrseum teljesen elkészült volna, a germán törzsek váratlan betörésének esett áldozatul. De hát a többi esetben is ez lett volna az ok, a miért e különben is könnyű szerrel befejezhető kőtárgyak bevégzetlenül maradtak? Bajos elhinni. Megjegyzendő, hogy ép az osterburkeni mithrseum két oltárköve már a neki kijelölt helyen, a cella főképe elé helyezett két alapzaton állva találtatott. Ugyanígy vagyunk az említett heddernheimi templom négy oltárkövével. Ép azért valószínűbbnek tartom Hammeran

3 nézetét, ki ezen oltárok bevégzetlenségét onnan magyarázza, hogy a mithrseum, a melyben találtattak, magántulajdont képezett, s a tulajdonos mintegy depositumképen állította fel ezen oltárokat oda. Hivatkozik is az osterburkeni mithrseum egy feliratos kövére, mely kétséget nem enged az iránt, hogy a templom magánosé volt. Az idézett oltár szól ugyanis : D(eo) S(oli) I(nvicto) M(ithrse) M . . . atorius Castrensis in suo constit(uit).

4 Ha tehát Hammeran nézete áll, úgy a mi felirat nélküli oltárkövünk is úgy tekintendő, mint indirect bizonyítéka annak, hogy az aquincumi mithrasum sem lehetett egyéb, mint magántulajdon. Alább még visszatérünk e kérdésre. 1 L. Die Mithrastempel in den römischen Ruinen bei Heddernheim. Annalen des Vereins für Nassauische Alterthumskunde und Geschichtsforschung. 1830. VI. tábla. 2. 2 L. Zwei Mithrasen, 24. 1., s utána Wolff, id. m. 42. 1. 3 L. Neues Mithrasum von Heddernheim, Corresp. vi. 28j. sz. 42. 1. 4 Stark, id. m. 25. 1. Budapest Régiségei. I. 10