Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

55 volt egykoron az ajtó, a mely egyrészt az / számú, másrészt pedig a ß helyén alkalmazott egy másik ajtó közvetítésével a 2 számú keskeny folyosókba vezetett. E folyosókat egykor mészkőlapok burkolták s fölül fedetlenek voltak, úgy hogy a két szomszédos épület tetőiről a víz erre lefolyhatott. Az utóbbin (2) át juthattak a szolgák a fürdő fűtőkészülékéhez (3), míg az előbbinek északi végén van az ajtó b>), mely magának a fürdőnek egyik helyiségébe nyílott, A három osztály (^ 3, 6,) mely e folyosó keleti oldalán fekszik s a honnan kétségkívül bejáratuk is volt, aligha szolgált egyébre, mint a szolgák lakásául. Az egyikben esetleg a fűtőanyagot tarthatták összehalmozva. Az A utczán tovább északnak haladva, találjuk jobbra a második utczát (B), a mely egy darabig délkeleti irányban fut, majd keleti vonalban (C) folytatódik. De nemcsak iránya változik, szélessége sem ugyanaz elejétől végig. Elől tetemesen szélesebb, 6.50 m., s mielőtt 3.20 méterre összeszűkülne, az V épület kiugró délnyugoti sarka mindkét oldalán egy-egy háromszögalakú tért képez, a melyeknek kövezete nagy részében még in situ látható. De a mi ezen utczát mindenek felett érdekessé teszi, az a hosszában végig futó csatorna (x). Valószínűleg ugyanannak a csatornának folytatása, mely az útszéli romok keleti oldalán húzódik s a melybe a nagy thermák laconicumának és a fórumnak vize gyűlt össze. Szélessége átlag 52 cm., ellenben mélysége változó. A legmélyebb az utczának A részén, hol fedél-cserepekkel (tegulœ) szépen kirakott alja mintegy T 10 méternyire fekszik az utcza szintje alatt. Kelet felé azonban minden lejtőssége daczára mind sekélyebb lesz, kétségkívül azért, mert erre felé maga a talaj is erős lejtősödést mutat. Innen van aztán az is, hogy míg a csatornának mészkövekből épült oldalfalai e részen úgy szólván az utcza magasságáig érnek, addig nyugoti felében már no m. magasságban megszűnnek. Tetejét egész hosszában mészkőlapok képezték, melyeknek nagyobb részét még az utcza niveaujáig feltöltött földréteg alatt eredeti helyükön találtuk. Hogy azonban az utcza vizei beléömölhessenek, úgy segítettek rajta, hogy az utcza A részében d-nà\ egy 70 cm. átmérőjű s 60 cm. magas hengeralakú tölcsért helyeztek az oldalfalak fölé, miáltal a csatorna körülbelül egyenlő magasságot ért el magának az utczának szintjével. (L. a mellékelt 3. ábrát.) Ha már most azt nézzük, minő épületek szegélyzik emez utczát, nem hagyhatom szó nélkül azon néhány falmaradványt, melyek tőle északnak esnek. Nyilvánvaló, hogy ismét egy magánház (IV) romjaival van dolgunk; ezek azonban oly megrongált állapotban maradtak reánk, hogy nemcsak most, midőn még csak egy részök van felásva, hanem meglehet, hogy sohasem lesz módunkban azok alapján az egykor itt emelkedett épületről bármily homályos képet alkotnunk