Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

Hogyan magyarázzuk hát e jelenséget? Overbeck,* hivatkozva arra, hogy a Pompejiben napfényre került márványlemezek zöme szintén csupa töredék, azt hiszi, ennek nem lehetett más oka, mint hogy a pompejii házak belső decorátiójához szükségelt márványt oda Rómából szállították, s tulajdonképen e czélra azon maradékokot használták fel, melyek a Rómavárosi nagy paloták építése alkalmával, mint hasznavehetetlen töredékek visszamaradtak. Nyilván városunkban is így jártak el, midőn márványra volt szükség. Tényleg a birtokunkban lévő márványfajok közül egy sem hazai eredetű ; Olaszország, Görögország és Egyptus bányáiból valók. Hogy ily messze földről hozták volna őket egyenesen Aquincumba, éppen nem valószinű. Ha Pompejiben beérték Róma épületeinek hulladékaival, miért ne tehette volna ugyanezt Aquincum lakosa. Csakis így juthatott hozzá olcsó pénzen. Mindez azonban természetesen vajmi keveset vonhatott le az I terem belső díszének értékéből. Attól függött a padló szépsége, miként rakták össze. Sajnos, erre nézve ép úgy nem áll semmi adat rendelkezésünkre, mint a hogy azt nem tudjuk, miként volt a boltozat díszítve. Mindenesetre ennek is díszesnek kellett lenni : reliefes stuccoékítményekkel szokta a római szobái menyezetét ellátni. De tán kelleténél tovább is időztünk házunk e részében. Ideje hát, hogy a többi helyiségeket keressük fel. Visszatérve a H udvarba, nyugotnak a K helyiséget találjuk magunk előtt. A £ küszöb fekvése után ítélve, nem lehet kétség, hogy padozata egykoron a H udvar kövezeténél tetemesen magasabban volt. Hogy tehát innen hozzáférhető legyen, néhány lépcsőnek kellett fölvezetni, a melyeknek azonban ma már semmi nyoma. Az udvar felé határoló fala, fele részben ki van szedve. Aligha csalódom, ha azt hiszem, hogy e helyiség volt a konyha (culina). Legalább e czélra más alkalmasabb helyiséget nehéz volna találni. Meg van az az előnye, hogy a gazdasági udvar közvetlen szomszédságában van. Az északnyugoti sarkában levő kis négyszögű tér lehetett az árnyékszék, a melyet tudvalevőleg rendesen a konyha mellé helyeztek a rómaiak. Nyílt-e innen ajtó a tőle délre eső helyiségekbe, vagy sem, bajos volna megmondani. Jelenleg még csak a 2.30 m. széles 'Ç küszöb van eredeti helyén. A szokásos kerek lyukak az ajtószárnycsapok befogadására hiányzanak benne; legfölebb tehát lepellel (velum) volt ezen ajtó elzárható. Átlépve rajta, ott találjuk magunkat az S folyosón, mely az O udvart zárta négy felől körül. Házunk e része tulajdonképen csak utólag épült a keleti feléhez hozzá. Hogy toldalékkal van dolgunk, nem csak az teszi kétségtelenné, hogy falai minden kötés nélkül vannak a keleti rész észak-déli főfalához támasztva, * L. Overbeck-Mau, Pompeji. ív. kiad. 499. h