Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

«3 ben sokkal jobb karban maradt fenn napjainkra, mint sok más, s azért tetemesen többet is látunk magunk előtt az alapfalazatoknál, nincs egyetlen fal, mely ma már eredeti magasságáig nyúlna fel. Ép ezért bajos volna azt akarni megállapítani, mily magasak voltak az egyes helyiségek. Hogy nem igen lehettek magasak, valószínűvé teszi a rómaiak építkezése, a mely alacsony, nyomott házakat alkotott. Különben a mi helyiségeinket még nyomottabbá tette, az a boltozat volt, a mely fölül fedte. Egy pillanat az alaprajzra elégséges, hogy meggyőzzön róla. Vájjon építettek volna-e másért oly vastag falakat, ha azért nem, hogy a bolthajtások oldalnyomását elbírják. Dongaboltozattal fedve kell tehát gondolnunk úgy a nyugoti, mint a keleti fürdőosztály egyes helyiségeit. Hasonlóképen a laconicumot is minden bizonynyal ilyen fedte. Ellenben a 2 nagy apodyterium és a telep közepét elfoglaló uszoda a két előtte épült medenczével együtt alighanem vízszintes menyezettel birtak. Mert hogy ez utóbbi helyiségek is fedve voltak, valószínűvé teszi hazánk zord éghajlata, a mely elengedhetetlen szükségletté tette a tetőzetet még az ilyen rendeltetésű helyiségnél is, mint ezek. De ha már ezeket is fedve képzeljük, kérdés, miként volt alakítva maga a tető? Hogy az egész épületnek nem lehetett egy teteje, magától értetődik. Külön fedele volt a nagy vetközőszobának (2), külön a laconicumnak (18 és 20), még pedig a mai házainkéhoz hasonló, úgy hogy tehát az eső és hó vize két oldalán lefolyhatott. Bajosabb az uszoda és a körülötte fekvő osztályok fedélzetéi elgondolnunk. Semmi esetre sem állhattak egyetlen fedélzet alatt. Ha a natatio nincs fedve, könnyű lett volna a megoldás. Mi lett volna ugyanis természetesebb, mint az, hogy itt is ugyanoly tetőzetet alkalmazzanak, mint a lakóháznál? A natatio központi fekvése megfelel a peristylium elhelyezésének. A mint tehát az e köré csoportosított lakosztályok egy, mind a négy oldalon a peristylium felé rézsútosan aláhajló u. n. féltetővel voltak fedve, ugyanilyet méltán használhattak volna itt is. Csakhogy, mint éppen megjegyeztük, az uszodának fedve kellett lenni s e mellett gondoskodni kellett arról is, hogy kellő világosságot kapjon. Nem marad ilyformán egyéb hátra, mint hogy azt tegyük fel, hogy az uszoda tetőzete magasan kirúgott az oldalhelyiségek fedelei közül s közvetlenül az eresz alatt körülfutó ablaksorral volt ellátva. A mi pedig a tőle keletnek, délnek és nyugotnak fekvő szobák fedelét illeti, úgy azt az uszodának mindenesetre magasabban kiemelkedő oldalfalaihoz támaszkodva kell gondolnunk. Rézsútosan aláhajlott egyrészt a 17, továbbá a 6 és 7 folyosók felé, másrészt pedig az A utczára. Lehet, hogy a 14 és 15 fürdőcelláknak is ugyanilyen szerBudapest Régiségei. I. 15