Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

ÍIO Mit tettek tehát a rómaiak, hogy a i8 helyiség, vagyis a tulajdonképeni laconicum hőmérséklete a lehető legmagasabb intensitást elérje? Félre eső fekvése, nemkülönben tekintélyes térfogata, elengedhetetlenné tették, hogy külön kemenczéje legyen. Kisebb szabású fürdőknél a laconicum rendesen a caldarium vagy tepidarium szomszédságában áll, s a meleg levegő, miként azt a cserventi magánfürdő (Angliában) példája mutatja, előbb kerül a laconicum s innen a caldarium hypocaustumába. Az i88i-ben feltakart nagy thermáknál a szentendrei országút-oldalán, melyek laconicumát Torma Károly tanár ásatta fel, a kemencze a laconicum és caldarium közé van helyezve. A jelen esetben azonban ott találjuk a fűtőhelyet (19) a laconicum keleti oldalán: a benne fejlesztett hőség első sorban a 18 terem és mellékosztályainak melegítésére szolgáit. Két egymással szemben párhuzamosan állított trachytlap alkotja, melyet a sok erős tüzelés már annyira megviselt, hogy előbb-utóbb szét fognak mállani. A belőle kiömlő meleg levegő előbb egy kétfelől téglákból épült sikátoron haladt át, s így teljes erejével érhette a helyiség közepét; csak itt oszlott azután meg. A padozat a közönséges trachytoszlopocskákon pihent. De minő a különbség ezek s a fürdő egyéb helyiségeiben talált oszlopok jelenlegi állapota között ? Csupa töredék : egyetlen egy példány sem maradt épen napjainkra. A túlságos hőség, melyet a laconicum rendeltetése tett szükségessé, juttatta őket e sorsra. Mégis helyenkint egyik-másik még in situ áll, úgy hogy nem nehéz azoknak egymástól való távolságát megállapítani. Általában sűrűbben vannak elhelyezve, mint a többi fürdőszobákban. S ez ép oly kevéssé volt a véletlen műve, mint az, hogy sokkal alacsonyabbak voltak, mint másutt. A padozat magassága, miként arról az imént említett melegvezető csatorna két oldalán alkalmunk volt meggyőződni, nem több, mint 60 cm. A caldariumban, mint láttuk, az oszlopok tetemesen magasabbak. Minél nagyobb volt az oszlopok magassága s minél távolabb állottak egymástól, szóval minél tágasabb volt a hypocaustum, annyival kevésbé lehetett a melegítést fokozni.* Már pedig a laconicumnak a lehető legintensivebb melegre volt szüksége. Ez az oka annak is, miért volt a padozat e helyütt tetemesen vékonyabb, mint a caldariumban. Minden 4—-4 oszlopra fektettek egy trachytlapot s arra két réteg terrazzot raktak, melyek vastagsága együttesen nem több, mint 15 cm. Még egy módja volt, hogyan lehetett valamely helyiség hőmérsékletét fokozni. Fönnebb már ismertettük részletesebben. Az oldalfalakhoz melegvezető * V. ö. S. Jenny : Bauliche Ueberreste von Brigantium. Villa eines Vornehmen, xxv. JahresBericht des Ausschusses des Vorarlberger Museum-Vereins in Bregenz über den Vereins-Jahrgang 1886. p. 17 a hol szerző pontos számadatok alapján hasonló eredményre jut.