Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

io8 földjén a miénktől észak felé mintegy 300 lépésnyire. Uszodája, mely a két hideg vízmedenczével biró frigidarium déli oldalához csatlakozik, mintegy 19 m. hosszú és 8*3 m. széles, de a mi még érdekesebbé teszi, padozata alatt melegvezető csatornák keresztezik egymást s a meleg lég falai mentén is fölhatolhatott. Itt tehát a natatio első sorban téli használatra volt szánva, holott a mi fürdőnket aligha lehetett máskor, mint a nyári időszakban igénybe venni. Van azonban fürdőnknek egy kiegészítő része, mely még figyelemre méltóbb, mint a natatio. Fontosságát kétségkívül annak köszönheti, hogy ama sokáig vitatott kérdésre látszik világot vetni, mi volt s hol állott tulajdonképen a laconicum '{ Vitruvius két helyen említi a római fürdő e részét, de egyik helyütt sem különbözteti meg világosan az izzasztóhelyiségektől (sudationes, concamerata sudatio), a mi csak úgy magyarázható meg, hogy a laconicum sem lehetett egyéb, mint az izzasztóhely egy faja s igy lényegileg ugyanaz az volt a rendeltetése, mint a caldariumé. Nyilván azért nem is találjuk az eddig feltakart római fürdők túlnyomó részében. A caldariumnak a medenczéktől szabadon hagyott része, melyet boltozata miatt concamerata sudationak is neveztek a rómaiak, pótolta ezekben a laconicumot. S csakugyan Vitruvius homályos megjegyzései mintha arra mutatnának, hogy a midőn a laconicumot szóba hozza, tulajdonképen neki is a caldarium fekvése és beosztása lebegett szeme előtt. Az első helyen

1 ugyanis az izzasztóhelyiségeket (laconicum sudaüonesque) a tepidarium mellé helyezi, a második helyen

2 pedig a görög palaestráról szólva, azt mondja, hogy a frigidariummal szemben fekszik a concamerata sudatio, a melynek egyik végén van a laconicum, vele szemben pedig a melegvízmedencze (calda lavatio) áll. Ehhez járul, hogy a zavart, melyben Vitruvius e leirása hagy, még jobban növelte sokideig egy rajz, melyet állítólag Titus thermáiban leltek, de tulajdonképen, mint azt Marquardt

3 kimutatta, Rusconi, xvi. századbeli építész készítette, hogy Vitruvius kiadásához czímképül használja. Rajta vannak a fürdő egyes részei, mindegyik a maga nevével jelölve, köztük a laconicum is. Boltozott kemenczének van ábrázolva, a mely egy nagyobb helyiség, a concamerata sudatio fűtésére szolgál. Rusconi e felfogása nyilván csak Vitruvius téves magyarázatából eredhetett, a min annál kevésbé lehet okunk csodálkozni, mert ugyan hol láthatott még akkor monumentális emléket, a melyre Vitruvius szavainak értelmezésében támaszkodhatott volna. Pedig, valamint a fürdő egyéb részeinek, ugy a laconi1 L. Vitruvius. De architectura libri decern, v. 10. 2 U. o. v. 11. 3 L. Handbuch der römischen Alterthümer, v. i. 284. 1.