Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

I07 kel már ismételten találkoztunk. Felső lapjuk itt is ama sajátszerű lapos bemélyedést mutatja. Ebbe volt a második lépcsőfokul szolgáló falazat eresztve. Nyilván téglákból volt rakva ép úgy, mint a többi esetekben. Nem csoda tehát, hogy úgyszólván egy darabka se maradt belőle eredeti helyén. A törmelékben találtunk azonban több téglatöredéket, s vagy 3 egészet a gyárosnő: ATILIA FIRMA bélyegével, melyek szélessége megfelel a bevágás 25 cm.-nyi szélességének. Azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy a bemélyedés mentén mindenütt a vakolat nyomaival találkozunk, a melylyel a legalsó téglasor a kőaljhoz volt erősítve, sőt mi több, helyenként még a negyedkör-pálczikák maradványai is fölfedezhetők, melyek a kőlap és a belőle kiemelkedő falazat közötti szegletet kitöltötték. Harmadik és legalsó fokul szolgált magának a kőpadnak fenmaradt széle. A második lépcsőfok magasságát természetesen ma már nem igen fogjuk megállapíthatni ; azonban tételezzük fel bármekkorának, annyi bizonyos, hogy a lejárat nem lehetett valami kényelmes. Hogy tehát némileg megkönnyítsék s a medencze mégse veszítsen sokat térfogatából, a négy sarokban negyedkör czikkely alakú kőlapokból szerkesztett lépcsőzetet illesztettek, egészen úgy a mint azt az előbb leírt két fürdőcellánál láttuk. Még ott láthatjuk mindegyik sarokban e lépcsőzet legalsó lapját egészen vagy töredékben. Hasonlókép fenmaradt a padozat is úgyszólván teljesen: négyszögű téglák alkotják, melyeknek egy-egy oldala 2 5 cm. hosszú. A víz elvezetésére szolgáló csatornáról már ismételten megemlékeztünk. Hogy merre és hová ment, megmutatja az alaprajz is. Szélessége 3 5 cm., mélysége körülbelül 40 cm. A kanyarulatoknál gondosan rakott quaderekből van építve, s ott a víz tekintélyes vastagságú mészkérget rakott le. Hogy ellenben hol volt a cső, melyen a vizet bevezették, sem az uszodánál, sem a hozzá épült két kisebb fürdőcellánál meg nem mondhatjuk. Úgy látszik, sokkalmagasabban kellett mind a három helyen a falba erősítve lenniök, mint a mennyire a falak fenmaradtak. A legtöbb római fürdőben hiányzik e natatio oly értelemben, mint azt e fürdőnk mutatja, hanem a frigidarium hideg vízmedenczéje pótolja. S a hol föltaláljuk is, csak nagy kivétel esetén képezi magának a fürdőnek részét. így Pompejiben az ötvenes években feltakart nagy thermákban ott látjuk az oszlopos udvar (palaestra) egyik oldalán, egészen elkülönítve a vele szemben fekvő fürdő helyiségektől ; hasonlóképen a Diomedes nevéről ismeretes villa suburbana magánfürdőjében is egy oszlopcsarnok oldalához építve leljük. Még legközelebb áll fürdőnkhöz e tekintetben Aquincum egy második fürdőtelepe, melyet Torma Károly tanár 1883-ban ásott fel ugyancsak pap14*