A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2008-ban (Aquincumi Füzetek 15. Budapest, 2009)

Régészeti kutatások Szigetszentmiklós-Üdülősoron, az MO autópálya nyomvonalán (Endrődi Anna -Horváth M. Attila)

nyakú, és a kettős kúpos testű szalagfüles korsók töredékei találhatók meg a település objektumaiban. A település gyakori leletei még a szalagfüles bögrék, tojásdad alakú, seprőzőtt és fogóbütyökkel ellátott fazekak, parázsborítók és orsógombok, valamint a kő- és csontcszközök Fémlelctek a 806, 791. számú szórthamvasztásos sírokból (triangularis markolattüskés tőr) és a település 1. és 10. számú kelta objektumok alatti rétegéből (rézárak) kerültek elő. A helyi fémművességre utaló adatok már az 1989-cs ásatás során is ismertek voltak, hiszen ekkor egy homokkő öntőforma töredéke került felszínre (ENDRŐDI 1992, 96., 77. kép 7). 2008-ban a 149. objektumban egy agyag fúvóeső volt. Hasonló megfigyelést tettünk Albertfalván, ahol egv kisebb munkagödörben, amelyben tűzhely nyomait is feltártuk, agvag fúvócsövet és kis mennyiségű salakot találtunk. Az objektumot feltételesen öntőműhelyként rekonstruáltuk (REMÉNYI et al 2006). Megállapítható, hogv a fémmegmunkálás technikája eljutott a Ilarangedénv-Csepel csoport településeire. Szigctszentmiklós-l klülősor régészeti lelőhclv feltárásával, immár második alkalommal bizonyosodik be, hogy az, elterjedési területének keleti perifériáján központi, stratégiai helyet elfoglaló Ilarangedénv-Csepel csoport népe nagy kiterjedésű településeken, íves oldalú gerendavázas, nagyméretű házakban élt, mehet jelenleg Kárpát-medencei sajátosságnak tekintünk, hiszen az, elterjedési területen hasonló típusú házak nem ismeretesek. A feltárt sírok, melyek a Dunától távolabb, a telep szélén lévő háztól cca. 100 m-re egy széles sávban húzódtak, a telepen élt népcsoporthoz köthetők. A feltárások 2009ent in the settlements of the Bell BeakerCsepel group. The Szigetszentmiklós üdülősor site was the second example of the way that the people of the Bell Beaker-Csepel group, which occupied a central strategic position at the eastern periphery of its occupation zone, lived in large post-structure houses with arched walls in large settlements. This phenomenon is a particularity of the Carpathian Basin since no similar houses are known elsewhere on their occupation territory The recovered graves, which were distributed in a broad band about 100 m from the last house of the settlement at a distance from the Danube, can be linked to the inhabitants of the settlement. In 2009, excavations will continue in the area of the cemetery where the appearance of more graves is expected. Late Celtic period Part of a Late Celtic rural riverside settlement was also found during the 19881989 excavations. Forty-two features (40 pits and two semi-subterranean houses) were uncovered in the settlement, dated from the second half of the 1

st century BC (II. IIANNY 1992, 241-276). The Celtic features uncovered in the 2008 excavation season were identical to these houses discovered earlier both in age and character. Altogether, 47 features (13 ditches from this period, 25 pits, 4 ovens and 5 more houses) were unearthed. The Celtic features were mostly located close to the Danube and the modern Udülősor road. The swampy waterlogged territories between the scattered northnorthwest-south-southeast oriented terrace islands rising over the floodplain of the Danube, created from the limy floodplain loam deposited by river branches as