A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2008-ban (Aquincumi Füzetek 15. Budapest, 2009)

Újkőkori és rézkori települések maradványai a Nánási úton (M. Virág Zsuzsanna)

folyamatos területhasználatról tanúskodik a középső neolitikum folyamán, főként a DVK fiatalabb, Zseliz időszakában. Előfordulnak a korábbi, kottafejes fázis települési nyomai is, amelyeket lelőhelyünkön kívül ezen a partszakaszon 2008-ban a Királvok útja 201-ben is sikerült megtalálni (SZILAS 2009). A Nánási úton előkerültek a szakirodalomban sokat idézett Pünkösdfürdő kömvékéről ismertté vált lelőhelyhez hasonló korú, legkésőbbi Zseliz fázis településének nyomai is (VIRÁG 2008). Mindezek alapján bizonyosnak tűnik, hogy a Dunát közvetlenül kísérő magaspart a középső neolitikum folyamán, a DVK fiatalabb szakaszaiban hosszabb-rövidebb ideig mindvégig lakott lehetett. A partmenti sávban több helyen előkerültek már a Ludaniee kultúra településeinek és temetkezéseinek elszórt nyomai is (GÁBORINÉ CSÁNK 1964, VIRÁG 2002, HORVÁTH 2003), amelyek közül épületet és a középső rézkor időszakára jellemző laza települési szerkezetet először a Nánási úti lelőhelyen sikerült dokumentálnunk. Az „E" épület területén egy nyugatészaknyugat és kelet-délkeleti irányú, enyhén ívelt vonalú árkot is feltártunk (SE 118), amelyet egy az aljából előkerült terra sigillata töredék alapján a római korra keltezhetünk (S. kép). Az átlagosan 2,5-3 m széles, 100-130 cm méh, enyhén ívelt oldallal szűkülő, lekerekített aljú, több rétegű árok végső feltöltődése a területet elborító homokréteg keletkezésével egyidejűleg történhetett. A nyugati oldalán több helyen kissé kiöblösödő árok délkelet felé 11 m hosszú 5,80-6 m széles, nagyjából vízszintes aljú ovális gödörré szélesedett, majd újból összeszűkült. Feltételezésünk szerint a lelőhelyünkön előkerült árok impartially uncovered Neolithic settlement attested to a continuous occupation with possible interruptions of various time lengths in the Middle Neolithic, and especially in the later, Zseliz phase of the TLP The traces of a settlement assigned to the earlier Notenkopf phase were also found, similarly to the site at 291 Királyok Road in the same stretch of the bank unearthed m 2008 (SZILAS 2009). The traces of a settlement of the latest Zseliz phase were also uncovered on Nánási Road, which was first site described from the neighborhood of the frequently cited Pünkösdfürdő (VIRÁG 2008). The above-mentioned facts demonstrate that the high bank of the Danube was always inhabited for period of various lengths in the Neolithic, including later phases of the TLP The scattered traces of the settlements and the burials of the Ludanice culture have been found at several sites along the bank (GÁBORINÉ CSÁNK 1964, VIRÁG 2002, HORVÁTH 2003). The first building and the loose settlement structure characteristic of the Aliddle Copper Age was first documented at the Nánási Road site. A slightly arched, west-northwest and cast-southeast oriented ditch was also uncovered (SE 118) on the territory of future building "E" dated from the Roman Period based on pieces of Samian ware found on its bottom (Fig. 8). The ditch was, on average, 2.5-3.0 m wide and between 100130 cm deep. The slightly curved walls narrowed, the bottom was rounded and it was filled in with several layers. It was completely filled in at the same time that the sand laver covered the entire territory. The ditch somewhat in a few places on its western side. It broadened toward the